Az ÉFOÉSZ álláspontja az intézményi férőhely kiváltásról
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége álláspontja az EFOP 2.2.2 számú, Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás projekt pályázati felhívás tervezetével összefüggésben.
- Szövetségünk álláspontja szerint a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló új stratégia tartalmának ismerete elengedhetetlen a pályázati felhívás tartalmának elfogadásához. A felhívás maga is több ponton hivatkozik a kiváltási stratégiára, amelynek tartalma azonban nem ismert.
- A felhívás célja és indokoltsága című fejezetben szerepel, hogy lakhatási szolgáltatások 25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében is kialakításra kerülhetnek.
Szövetségünk álláspontja szerint ez nem elfogadható. 25 fős ellátási forma kialakítása esetén nem lehet személyre szabott ellátást biztosítani a lakók számára, az ilyen típusú lakhatási forma a legjobb szándékok és szakmai hozzáértés esetén is intézményes típusú ellátási formává válik. A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény valamint az Egyezmény végrehajtását kísérő ENSZ Bizottság megállapításai alapján csoportos elhelyezést biztosító létesítmények létrehozása az Egyezmény 19 cikkébe ütközik.
- A pályázati felhívás nem tartalmazza az intézmények teljes kiváltási kötelezettségét, vagyis egy-egy projekttel érintett intézményből nem minden fogyatékos ember fog kiköltözni.
Szövetségünk számára ez nem elfogadható. Álláspontunk szerint a részleges kiváltás a nagylétszámú intézmények fennmaradásához vezet. Diszkriminatívnak tartjuk, hogy általunk még nem ismert szempontok alapján „válogatni” lehessen az intézményben maradó és kiköltöző fogyatékos emberek között.
A beáramlási stop ezt a kérdést nem rendezi megnyugtatóan, hiszen nem zárja ki a fogyatékos emberek mellett más célcsoportok beáramlását (idősek, gyermekek, krónikus betegek) a megüresedett férőhelyekre. Az 1990-es évek végén működő lakóotthoni program, amely hasonló alapelvek mentén működött szintén a nagylétszámú intézmények megerősödését, fennmaradását segítette elő.
- Aggályosnak tartjuk, hogy a pályázati felhívás kizárólag Magyarország kevésbé fejlett régióira irányul miközben tudjuk, hogy a például Közép-magyarországi régióban eredeti lakhellyel rendelkező fogyatékos személyek az ország kevésbé fejlett régióiban kerültek nagylétszámú intézményi elhelyezésre. A felhívás alapján azok a fogyatékos személyek, akik eredeti lakóhelyükre vagy annak közelébe kívánnak visszaköltözni – feltéve, hogy az a Közép magyarországi régió – ezt nem tehetik meg. Véleményünk szerint ez az ENSZ Egyezmény 12. és 19. pontjával ütköző megoldás. A Magyar Kormánynak lehetősége van más források bevonásával (VEKOP, saját forrás) a fejlettebb régiókat is bevonni új támogatott lakhatási szolgáltatások létrehozásába.
- Szövetségünk, korábban az EFOP 1.9.1 pályázati konstrukció kapcsán is jelezte, hogy a fogyatékos emberek – közöttük a célcsoport 90%-át adó értelmi fogyatékossággal élő emberek szervezetének bevonását a projektek tervezésébe. Végrehajtásába és monitorozásába elégtelennek tartjuk. Az EFOP 2.2.2. sem biztosítja az értelmi fogyatékos személyek szervezeteinek bevonását a végrehajtási folyamatok monitorozásába.
Korábbi cikkünk a témával kapcsolatban itt olvasható:
http://efoesz.hu/efoesz/az-efoesz-kezdemenyezi-az-ifkkot-osszehivasat/