Szokatlan szerepben: értelmi fogyatékossággal élők segítettek hajléktalan embereknek
„Szívességkommandót” hirdetett az ÉFOÉSZ csoportja: ruhákkal, étellel, játékokkal és információkkal segítettek hajléktalanokat ma délelőtt a Ferenciek terén. A szemléletformáló projekt része, hogy a résztvevő értelmi fogyatékos nők és férfiak a megszokottól eltérő szerepben tűnnek fel az utcán és a közösségi médiában: segítők, a társadalmi problémákra érzékeny, aktív állampolgárok.
„Nők és a nők helyzetére fogékony férfiak vagyunk, vannak köztünk, akik értelmi fogyatékossággal élnek. Közösen foglalkozunk olyan kérdésekkel, mint nőiség, nemiség, női jogok” – mondta a projekt koordinátora Farkasné Gönczi Rita. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) év elején indított programot „Mi, nők” címmel, amelynek célja az értelmi fogyatékos nők megerősítése saját szexualitásukban, önérvényesítésükben, valamint az ehhez fűződő szemléletformálás.
A csoport hónapok óta rendszeresen találkozik és folyamatosan dolgozza fel a projekthez kapcsolódó témákat: a diszkrimináció, az esélyegyenlőség vagy a nők tárgyiasítása a médiában egyaránt előkerült már. „Úgy gondoljuk, hogy a valamilyen módon megkülönböztetett vagy kirekesztett emberek sokszor fogékonyabbak egymás nehézségeire, így hajlandóak tenni is a másikért” – beszél a projektről a koordinátor, aki hozzátette, a hátrányos helyzetű nők különböző csoportjairól beszélgetve világossá vált: a résztvevők sokféle társadalmi problémára érzékenyek, és szeretnének lépni is.
„A ma délelőtti az első nagyobb szabású akciónk volt: előre elosztottuk egymás között, ki mit hoz. Ételt, ruhát, játékot adtunk hajléktalan embereknek, és olyan információkat is gyűjtöttünk, amik szerintünk hasznosak lehetnek számukra” – meséli. A nap elején a csoport résztvevői közül többen bevallották, kicsit tartanak tőle, hogy odamenjenek idegenekhez, még az is felmerült, hogy nem csak a visszautasítást fogadnák nehezen, de a túlzott hálát is. „Félek, hogy megölelnek majd, és szeretet van” – mondta Ildikó, akit azonban annyira megérintett az ételt a gyerekeinek tartogató Ernő története és barátságos viselkedése, hogy végül mégis öleléssel búcsúztak.
„Érezhető, hogy a résztvevők kivirultak, egyszerűen mindenkit megérintett annak öröme, hogy adni, tenni tudtak másokért, és az izgalom, hogy valami fontosat viszünk véghez” – foglalta össze az akció hatásait a koordinátor. Szavaihoz a csoport egyik tagja, Katalin is rögtön csatlakozott: „Én majdnem sírok most, annyira tele van a szívem. Nagyon jó érzés.”
A projekt fontos része az online jelenlét is: „szívességkommandót” hirdettek a Facebookon, így terjesztve az üzenetüket és buzdítva másokat is a segítségre. „Szokatlan helyzet, hogy értelmi fogyatékos fiatalok a közösségi médiában társadalmi problémákra és női jogokra hívják fel a figyelmet, és felelősségvállalásra szólítanak fel. Hiszünk benne, hogy ennek figyelemfelhívó és szemléletformáló ereje van” – hangsúlyozta Farkasné Gönczi Rita.
A projekt a www.facebook.com/minokprojekt oldalon követhető.
Fotó: Csányi Krisztina