Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács

Ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács

A fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek által kezdeményezett ülés napirendjén – az előzetesen kiküldött meghívó szerint – a civil szervezetek előterjesztéseit tárgyalta volna a testület. Az előterjesztések a minimálbér és a szakmai bérminimum emeléseinek hatásait foglalták össze a szociális alap illetve szakellátás, a szociális foglalkoztatás, a támogató szolgálatok valamint a köznevelési és egészségügyi szolgáltatások vonatkozásában.

Az ülésen részt vett Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke – Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár – a napirend módosítására tett indítványában a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak kiváltását célzó hosszú távú koncepció, a pénzbeli ellátásokkal összefüggő kérdések megtárgyalását javasolta a tanácsnak.

Az első napirendi pont keretében a Tanács tagjai tájékoztatást kaptak, hogy a Kormány január 24-én 1023/2017. (I.24.) határozatával elfogadta a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló hosszú távú koncepciót, a koncepció szövege január 31-től elérhetővé vált  a kormányzati honlapon. Az új koncepció a személyközpontú kiváltás mellett kötelezi el magát, az új lakók vonatkozásában létszám stoppot rendel el, valamint nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatási lehetőségek megteremtésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy már megjelent az EFOP 2.2.2 . pályázati kiírás, amely az első szakaszban 21 mrd forint uniós forrást biztosít az intézetek számára a program megvalósítására. A pályázati felhívás tervezetét korábban több fogyatékosságügyi szervezet – így az ÉFOÉSZ is – erősen bírálta. A tárca képviselőjének álláspontja szerint számos javaslatot befogadtak, azokat a javaslatok azonban, amelyek véleménye szerint a konstrukció mihamarabbi elindulását veszélyeztették volna, nem fogadták be.

A civil szervezetek képviselői jelezték, hogy véleményük szerint az EFOP 2.2.3 (rehabilitációs intézmények korszerűsítése) és az EFOP 2.1.1. (gyermekotthonok kiváltása és korszerűsítése) konstrukciók a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel ellentétesen teszik lehetővé a nagylétszámú intézetek további fennmaradását, ezért a felhívások módosítását kérték. Helyettes államtitkár válaszában kifejtette, hogy a tárca nem osztja a szervezetek álláspontját és csak az ápoló gondozó célú intézetek kiváltásában látja a feladatát.

Az ÉFOÉSZ képviselőjének álláspontja szerint a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezménnyel összhangban a kiváltásban érintett fogyatékos személyek és családjaik felkészítése és tájékoztatása kiemelten fontos, s bár a Tárca a szervezet több javaslatát is befogadta, e tekintetben még lát tennivalót.

A szervezetek képviselői felvetették, hogy az újonnan létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások finanszírozása nem veszi figyelembe a fogyatékossággal élő személyek eltérő szükségleteit akkor, amikor ugyanakkora összeggel támogatja egy súlyos fogyatékos személy és egy kevesebb szolgáltatást igénylő fogyatékos személy ellátását. Az államtitkárság képviselője kifejtette, hogy a támogatott lakhatási szolgáltatás szolgáltatási elemekre történő bontása egy lépés a szükségletalapú finanszírozás felé, amely jelenleg még valóban nem megoldott, de a szolgáltatások fenntartói a súlyosan fogyatékos személyek számára nyújtott többletszolgáltatások költségeit a térítési díjak meghatározásában érvényesíthetik.

Az ülés második napirendjének keretében az EMMI Segélyek és Pénzbeli Ellátások főosztályvezetője ismertette az ápolási díj vonatkozásában megtett intézkedéseket. A költségvetési törvény alapján az ápolási díj összege mindhárom kategóriában emelkedett (2017-ben az alap: 31.000 Ft, emelt: 46500 Ft, kiemelt 55.800 Ft). A szakértői vélemények elkészítése az NRSZH megszűnésével a járási hivatalokba került. Az ápolási tevékenység foglalkoztatási jogviszonnyá alakítása tekintetében az EMMI további egyeztetéseket folytat a gazdasági tárcával.

Harmadik napirendi pontként a fogyatékosságügyi főosztály vezetője a fogyatékosságügyi szervezetek költségvetési támogatásának differenciált emeléséről számolt be, amely összesen mintegy 60 millió forinttal növeli a szervezetek rendelkezésére álló keretet.

A főosztályvezető ismertette továbbá, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek számára 50 millió forintos keretösszeggel pályázati lehetőséget biztosít a Kormány, amellyel a gépkocsihoz jutást kívánja támogatni. Ismeretes, hogy a Lehetőség autó program keretein belül a súlyos fogyatékos személyek és családjaik nem tudtak a szükségleteiknek megfelelő paraméterekkel rendelkező gépjárművekhez jutni.

Az ülés 4. és 5. napirendjeként a fogyatékosügyi civil szervezetek által előterjeszteni kívánt kérdések szerepeltek. Az Országos Fogyatékosügyi Tanács elnöke valamint a kiemelt társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott  egyéb kötelezettségeikre tekintettel távoztak az ülésről.

A megbeszélés vezetését továbbiakban ellátó Nyitrai Imre helyettes államtitkár ismertette a kormány január 31-i döntését, amellyel a  egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok számára biztosít plusz forrást a kötelező béremelések finanszírozásához. A Magyar Államkincstár a  2017. év február, március, április és május hónapban az adott hónapra vonatkozó működési támogatási összegen felül, annak 50%-át előzetesen folyósítja. Az igazgatóság a 2017. február–május hónapokban előzetesen folyósított támogatási összeget havi egyenlő részletekben a 2017. június–szeptember hónapokban folyósítandó támogatási összegből levonja. A hiányzó forrást a költségvetési törvény áprilisban vagy májusban esedékes módosításakor a normatíva összegébe építi be.

A szervezetek képviselői jelezték, hogy prezentációjukban – amelyet idő és okafogyottság hiányában a tárca képviselője nem tartott indokoltnak bemutatni – a béremelés hatásain kívül egyéb problémákra is szerették volna felhívni a figyelmet. Az ÉFOÉSZ képviselője jelezte, hogy a Tanács méltóságának megőrzése érdekében fontos a szervezetek előterjesztéseinek meghallgatása, valamint kérte, hogy az ülés összehívását kezdeményező levelekre a Tanács titkára vagy a tárca belátható időn belül reagáljon.

Az előlegként folyósított emelt összegű normatíva tekintetében reményét fejezte ki, hogy ez nem jelent majd többlet adminisztrációs és elszámolási nehézséget a szervezetek számára.

A Tanács tagjai végezetül megállapodtak abban, hogy munkacsoport alakul a nem állami fenntartók által működtetett szolgáltatások finanszírozási kérdéseinek a vizsgálatára.

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/szocialis-ugyekert-es-tarsadalmi-felzarkozasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tobb-tamogatas-a-fogyatekossagugyi-szervezeteknek