ENSZ Egyezmény

ENSZ Egyezmény- Fogyatékossággal élő személyek jogairól (2006. dec. 13.)

Az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel felhatalmazást ad az Egyesült Nemzetek keretében 2006. december 13-án, New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére.

Az ENSZ Egyezmény és az ahhoz tartozó Fakultatív Jegyzőkönyv ratifikálásával hazánk véglegesen elkötelezte magát a közösségi alapú szolgáltatások megszervezése mellett. Magyarország kormánya elsők között tett ígéretet arra, hogy elfogadja és betartja, amit az Egyezménybe leírtak.

Az Egyezmény – egyfajta kódexként – átfogó és koherens módon gyűjti egybe a fogyatékos embereket érintő alapvető jogokat. A Fakultatív Jegyzőkönyv által bevezetett ún. egyéni panaszmechanizmus pedig minden részes államban élő fogyatékos ember számára lehetővé teszi, hogy jogsérelem esetén az Egyezmény által létrehozott, független nemzetközi szakértői testülethez: a Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottságához forduljon.

Az egyezmény megállapítja, hogy a kormányoknak mit kell tenniük a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme és előmozdítása érdekében. Az egyezmény semmilyen különleges jogot nem teremt, pusztán arra törekszik, hogy a fogyatékossággal élő személyek mindenki máshoz hasonlóan élhessenek és emberi jogaikat ugyanúgy élvezhessék.

Az Egyezmény Preambulummal indul, amely cikkekből áll. Néhány fontosabb az egyezményben garantált jogok:

A megkülönböztetés megszüntetése: 5. cikk

Az egyezmény szerint a kormányoknak olyan jogszabályokat kell elfogadniuk, amelyek előmozdítják az egyenlőséget, és eltörlik a fogyatékossággal élő személyekkel szemben történő közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A megkülönböztetés tilalma mindenkire egyformán vonatkozik: az államra éppúgy, mint a vállalatokra vagy a magánszemélyekre. A hátrányos megkülönböztetés nem mindig közvetlen, mint például amikor valakit a fogyatékossága miatt nem alkalmaznak. Lehet közvetett is: ilyen például az épületek akadálymentesítésének hiánya, vagy az, ha a fogyatékossággal élő személy helyett, megkérdezése nélkül hoznak döntéseket. A közvetett megkülönböztetés elkerülése érdekében a jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy „ésszerűen alkalmazkodnak” a fogyatékossággal élő személyek szükségleteihez. A munkáltatónak például oly módon kell figyelembe vennie a látássérült alkalmazottak szükségleteit, hogy Braille-billentyűzetet vagy átalakított monitort biztosít a számukra, hogy dolgozni tudjanak. Fontos az anti-diszkriminációs jogszabályok megfelelő végrehajtása, valamint az is, hogy a fogyatékossággal élő személyek és az érdekeiket képviselő szervezetek könnyen hozzáférhessenek a jogorvoslatot lehetővé tevő mechanizmusokhoz.

A törvény előtti egyenlőség biztosítása 12. cikk

 Az egyezmény azt is hangsúlyozza, hogy el kell ismerni: a fogyatékossággal élő személyeknek ugyanolyan törvényes jogokkal kell rendelkezniük, mint bárki másnak. Korábban gyakran a gondnokok hozták meg a döntéseket a fogyatékossággal élők helyett. Az egyezmény változást hoz e téren, mivel lehetővé teszi, hogy a fogyatékossággal élők maguk dönthessenek és irányíthassák a saját életüket. Így például a pszicho-szociális fogyatékossággal élő személyeknek – és nem a gondnokuknak – kellene jogot kapniuk arra, hogy kezeljék saját pénzügyeiket, vagy szerződéseket kössenek, illetve – amennyiben szeretnék – támogatást kapjanak döntéseik meghozatalában. Ez számos országban a meglévő törvények módosítását fogja eredményezni.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés 13. cikk

Az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférés sokak számára kihívást jelenthet, de a fogyatékossággal élőkre ez különösen igaz. Akadályokba ütközhetnek a helyek fizikai megközelítésében, problémáik lehetnek a kommunikáció terén.  Lehet az emberek hozzáállásával – mivel vannak, akik nem fogadják el, hogy a fogyatékossággal élő személyek hiteles tanúk lehetnek, illetve hogy a véleményüket figyelembe kellene venni. Az egyezmény előírja, hogy a kormányoknak a fogyatékossággal élők számára biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatási rendszerhez való hatékony hozzáférést. Ehhez meg kell szüntetniük minden olyan akadályt, amely meggátolhatja őket abban, hogy panaszosként, vádlottként, tanúként vagy az esküdtszék tagjaként peres eljárásokban vehessenek részt.

Független élet 14. cikk

A fogyatékossággal élő személyek számára a függetlenség gyakran luxus. Az egyezmény szeretné megelőzni, hogy a fogyatékossággal élő személyek fogyatékosságuk miatt speciális életkörülmények közé kényszerüljenek. Ezért megerősíti a fogyatékossággal élő személyek független élethez és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételhez való jogát. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek – mindenki máshoz hasonlóan – lehetőségük kell, hogy legyen a saját otthonra, és a többi emberrel megegyező mértékben hozzá kell férniük a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz éppúgy, mint a közcélú létesítményekhez és szolgáltatásokhoz.

Humánus intézmények biztosítása 11. cikk, 15. cikk

A fogyatékossággal élő személyek, ha tartós gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben élnek, különösen ki vannak szolgáltatva az alapvető emberi jogok megsértéseinek. Az egyezmény kötelezi a kormányokat, hogy találjanak módot arra, hogy a fogyatékossággal élőket hatékonyan megvédjék a kizsákmányolástól, visszaéléstől, megalázó bánásmódtól, erőszaktól és kínzástól. Ennek keretében tiltja például, hogy szabad és tájékoztatáson alapuló beleegyezésük nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezzenek rajtuk, különösen, ha valamilyen fogyatékosság kezelése érdekében rájuk kényszerített orvosi beavatkozásról, kényszerabortuszról vagy -sterilizálásról van szó. Az egyezmény arra szólítja fel a kormányokat, hogy vessenek véget az elhanyagolás, elzárás, a társadalom elől való elrejtés vagy a viselkedés szabályozására használt gyógyszerek által okozott visszaéléseknek.

Politikai részvétel 29. cikk

A politikai életben való részvétel minden uniós polgár alapvető joga. Ez a demokrácia alapja. Az egyezmény arra kötelezi az országokat, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítsák a politikai életben való részvétel jogát. A fogyatékossággal élő személyeknek ezért nemcsak meg kell engedni, hanem ténylegesen lehetővé kell tenni a szavazást és a politikai életben való részvételt, és erre ösztönözni kell őket, beleértve egy választott hivatal betöltését is a kormányzat bármely szintjén. Ezt például úgy lehetne megvalósítani, ha a választási eljárásokat, létesítményeket és anyagokat a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetővé tennék.

Preambulum (Bevezetés)

  1. cikk- A jelen Egyezmény célja valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása.
  1. cikk- Fogalmak

A „kommunikáció” fogalmába tartoznak a nyelvek, a kivetített szöveg, a Braille-nyomtatás, a taktilis kommunikáció, a nagyméretű betűkkel történő nyomtatás, a hozzáférhető multimédia, valamint az írott, a hangzó és az egyszerű szöveg, a felolvasás.

A „nyelv” magába foglalja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit.

A „fogyatékosság alapján történő hátrányos megkülönböztetés” a fogyatékosságon alapuló bármilyen különbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog és alapvető szabadság másokkal azonos alapon történő elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásának csorbítása vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagy bármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egyebek között az ésszerű alkalmazkodás megtagadását.

Az „ésszerű alkalmazkodás” az elengedhetetlen és megfelelő módosításokat és változtatásokat jelenti, amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személy alapvető emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit megillető, egyenlő mértékű élvezetét és gyakorlását.

Egyetemes tervezés”-en a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetőek legyenek: adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhatja ki a fogyatékossággal élő személyek csoportjai számára szükséges támogató-segítő eszközök és technológiák indokolt esetben történő használatát.

  1. cikk- Általános alapelvek
  2. a) a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalának szabadságát és a személyek függetlenségét;
  3. b) a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség;
  4. c) teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
  5. d) a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tisztelete és elfogadásuk az emberi sokszínűség, valamint az emberiség részeként;
  6. e) esélyegyenlőség;
  7. f) hozzáférhetőség;
  8. g) a nők és férfiak közötti egyenlőség;
  9. h) a fogyatékossággal élő gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásuk megőrzéséhez fűződő jogának tiszteletben tartása.
  10. cikk- Általános kötelezettségek
  • A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és elősegítik valamennyi alapvető emberi jog és szabadság teljes megvalósulását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára, a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül.
  • Minden részes állam vállalja, hogy a rendelkezésre álló erőforrásai felső határáig, és, szükség esetén, a nemzetközi együttműködés keretében, intézkedéseket tesz ezen jogok teljes megvalósításának fokozatosan történő elérése érdekében, fenntartás nélkül, a nemzetközi joggal összhangban, a jelen Egyezményben foglalt kötelezettségek haladéktalan alkalmazására.
  • A fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.
  • A jelen Egyezményben részes államok joga, szerződései, szabályozása vagy szokásai által elismert, vagy tartalmazott emberi jogok és alapvető szabadságok nem korlátozhatók vagy csorbíthatók arra hivatkozással, hogy a jelen Egyezmény az adott jogokat, vagy szabadságokat nem, vagy csak kisebb mértékben ismeri el.
  • Az Egyezmény rendelkezései mindenféle korlátozás vagy kivétel nélkül a szövetségi államok valamennyi részére vonatkoznak.
  1. cikk- Fogyatékossággal élő nők

 A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok többszörösen hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, erre való tekintettel olyan intézkedéseket hoznak, amelyek biztosítják számukra valamennyi emberi jog és szabadság teljes és egyenlő élvezetét.

A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a nők teljes körű fejlődését, előrehaladását és társadalmi szerepvállalásuk növelését azzal a céllal, hogy szavatolják számukra a jelen Egyezményben foglalt emberi jogok és szabadságok gyakorlását és élvezetét.

  1. cikk- A fogyatékossággal élő gyermekek

A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes körű gyakorlását.

Minden, a fogyatékossággal élő gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során elsődlegesen a gyermek legfőbb érdekeit kell figyelembe venni.

A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek minden őket érintő ügyben rendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket, más gyermekekkel azonos alapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően súlyozzák, valamint biztosítják számukra e jogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és életkoruk szerint szükséges segítséget.

  1. cikk– Tudatosság növelése

A részes államok vállalják, hogy azonnali, hatékony és megfelelő intézkedéseket foganatosítanak. Az országok vállalják, dolgoznak azért, hogy az emberek többet tudjanak a fogyatékos emberekről. Ez azért fontos, hogy az emberek tudják, mire van szüksége a fogyatékos embereknek.

  1. cikk- Hozzáférhetőség

A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében a részes államok megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fizikai környezethez, a közlekedéshez, az információhoz és kommunikációhoz, beleértve az információs és kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető vagy rendelkezésre álló lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mind vidéki területeken.

  1. cikk- Az élethez való jog

Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, és meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára e jog másokkal azonos alapon történő hatékony élvezetét.

  1. cikk- Mentesség a kizsákmányolástól, erőszaktól és visszaélésektől

Az országok dolgoznak azért, hogy megvédjék a fogyatékos embereket a kizsákmányolástól. A kizsákmányolást azt jelenti, hogy egy ember visszaél a helyzetével és kényszerít egy másik embert arra, hogy megtegyen dolgokat.

  1. cikk- Az egyén integritásának elve

Minden fogyatékossággal élő személynek másokkal azonos alapon joga van fizikai és mentális integritásának tiszteletben tartására.

  1. cikk- A mozgásszabadság és az állampolgárság szabadsága

Az országok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő embereknek joguk van a mozgásszabadsághoz. A fogyatékossággal élő gyermekeket születésüket követően azonnal nyilvántartásba veszik, és születésüktől kezdve joguk van saját névhez, állampolgárság szerzéséhez, és – amennyire csak lehetséges – szüleik megismeréséhez és azok gondoskodására. Joguk van ahhoz, hogy eldöntsék, hol szeretnének lakni. Joguk van eldönteni, hogy melyik ország állampolgárai akarnak lenni.

  1. cikk- Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogát a közösségben való élethez és másokkal egyenlő szabad döntéshez való jogát; minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes mértékben élvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt.

  1. cikk- Személyes mobilitás

Minden országnak dolgoznia kell azért, hogy a fogyatékos emberek szabadon tudjanak mozogni. Az országoknak mindent meg kell tenni, hogy a közlekedés akadálymentes legyen.

  1. cikk- A véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés

A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek másokkal azonos alapon, az általuk megválasztott kommunikációs formán keresztül gyakorolhassák a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az információk és elgondolások keresésének, befogadásának és közlésének szabadságát.

  1. cikk- A magánélet tiszteletben tartása

Minden embernek van magánélete. A magánélet csak a miénk. Egy olyan bizalmas élet, amiben csak az vesz részt, akit akarunk. Egy olyan bizalmas élet, amiről annak beszélünk, akinek akarunk. Mindenkinek tiszteletben kell tartania más emberek magánéletét. Ez a tisztelet elfogadást jelent. A tisztelet azt is jelenti, hogy nem avatkozunk be mások magánéletébe. Ez a tisztelet minden embert megillet.

  1. cikk- Az otthon és a család tiszteletben tartása

 A részes államok minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért a házasság, a család, a szülői szerep és a rokoni kapcsolatok terén, másokkal azonos alapon. A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élő gyermekek számára az egyenlő jogokat a családi élet területén.

  1. cikk- Oktatás

A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek oktatáshoz való jogát.  A részes államok képessé teszik a fogyatékossággal élő személyeket életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket.

  1. cikk- Egészségügy

A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogosultak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történő bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférjenek a nemhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve az egészséghez kapcsolódó rehabilitációt.

  1. cikk- Habilitáció és rehabilitáció

A részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársi segítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára az élet minden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, mentális, szociális és szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása.

  1. cikk- Munkavállalás és foglalkoztatás

 A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerő-piacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát.

  1. cikk- Megfelelő életszínvonal és szociális védelem

A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek jogát a megfelelő életminőséghez saját maguk és családjuk számára, beleértve a megfelelő élelmet, ruházatot és lakhatást, továbbá az életkörülmények folyamatos javításához, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy e jog érvényesülését bármiféle fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstől mentesen védjék és támogassák.

  1. cikk- A kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvétel

Az országok elismerik, hogy a fogyatékos embereknek joguk van a kultúrához, mint mindenki másnak. Az országoknak dolgozniuk kell, hogy a fogyatékos emberek akadálymentesen élvezzék a kulturális anyagokat. Az országok dolgoznak azért, hogy a fogyatékos emberek fejleszthessék művészetüket és tudásukat.

  1. cikk- Statisztika és adatgyűjtés

A részes államok vállalják, hogy összegyűjtik a megfelelő információkat – beleértve statisztikai és kutatási adatokat -, amely révén a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges politikákat alakíthatnak ki és valósíthatnak meg.

  1. cikk- Nemzetközi együttműködés

A részes államok elismerik a nemzetközi együttműködésnek és előmozdításának fontosságát, a jelen Egyezmény célkitűzéseinek megvalósítására tett nemzeti törekvések támogatása céljából, valamint megfelelő és hatékony intézkedéseket hoznak e tekintetben az államok közötti, és amennyiben ez szükséges, a megfelelő nemzetközi és regionális szervezetekkel, illetve a civil társadalommal, különösen pedig a fogyatékossággal élő személyeket tömörítő szervezetekkel történő együttműködés révén.

  1. cikk- Nemzeti szintű teljesítés és ellenőrzés

A részes államok, szervezeti felépítésüknek megfelelően, a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó ügyekre a kormányzaton belül kijelölnek egy vagy több koordinációs pontot, és mérlegelik egy kormányzati koordinációs mechanizmus létrehozását vagy kijelölését a különböző ágazatokban és szinteken történő kapcsolódó tevékenységek előmozdítására.

  1. cikk- A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága

A jelen Egyezmény hatálybalépésekor a Bizottság 12 szakértőből áll. Az Egyezmény további 60 megerősítését vagy ahhoz való csatlakozást követően a Bizottság létszáma 6 fővel bővül, elérve a maximális 18 fős létszámot.

A Bizottság működésében tagjai személyes minőségükben vesznek részt, akik nagy erkölcsi tekintélyű személyek, és a jelen Egyezmény által érintett területen elismert szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek. A Bizottság maga határozza meg eljárási rendjét.

  1. cikk- A részes államok jelentései

Minden részes állam a jelen Egyezménynek az adott államra vonatkozó hatálybalépését követő két éven belül az Egyesült Nemzetek Főtitkárán keresztül átfogó jelentésben számol be a Bizottságnak a jelen Egyezményben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedéseiről, valamint az azok végrehajtásában megvalósított előrehaladásról. Ezt követően a részes államok legalább négyévente vagy a Bizottság által kért időpontban nyújtanak be újabb jelentést. A jelentések tartalmára vonatkozó irányelveket a Bizottság határozza meg.

  1. cikk- A jelentések figyelembevétele

A Bizottság minden jelentést megvizsgál, és azzal kapcsolatosan általa szükségesnek tartott javaslatokat és általános ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket az érintett részes államnak továbbít. A részes állam bármilyen általa választott információval válaszolhat a Bizottságnak.

  1. cikk- A Bizottság és a részes államok közötti együttműködés

Minden részes állam együttműködik a Bizottsággal és segíti a Bizottság tagjait feladataik teljesítésében.

  1. cikk- A Bizottság kapcsolata más testületekkel
  2. cikk- A Bizottság jelentése

A Bizottság minden két évben jelentést nyújt be tevékenységéről a Közgyűlésnek, illetve a Gazdasági és Szociális Tanácsnak, valamint javaslatot és általános ajánlásokat tehet a részes államoktól kapott jelentések és információk vizsgálata alapján. Ezen javaslatokat és általános ajánlásokat, a részes államok esetleges megjegyzéseivel együtt, a Bizottság feltünteti jelentésében.

  1. cikk- A részes államok konferenciája

A részes államok a részes államok konferenciáin rendszeresen találkoznak annak érdekében, hogy megtárgyalják a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatban felmerülő kérdéseket.

  1. cikk- Letéteményes

A jelen Egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.

  1. cikk- Aláírás

A jelen Egyezmény 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll valamennyi állam és a regionális integrációs szervezetek számára az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén.

  1. cikk- Kötelezettségvállalás
  2. cikk- Regionális integrációs szervezetek
  3. cikk- Hatálybalépés
  4. cikk- Fenntartások
  5. cikk- Módosítások
  6. cikk- Felmondás
  7. cikk– Hozzáférhető formátum

A jelen Egyezmény szövegét hozzáférhető formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.

  1. cikk- Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.

Fakultatív Jegyzőkönyv a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez

18 cikkből áll ez a Jegyzőkönyv, röviden a benne foglaltakról:

  • A jelen Jegyzőkönyv részes állama elismeri a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága hatáskörét arra, hogy olyan, a joghatósága alá tartozó személyektől vagy személyek csoportjától vagy ezek nevében beadványt átvegyen és megvizsgáljon, akik állításuk szerint az Egyezmény rendelkezéseinek az adott részes állam által történő megsértésének sértettjei.
  • A Bizottság nem vehet át olyan beadványt, amely olyan, az Egyezményben részes államot érint, amely a jelen Jegyzőkönyvnek nem részese.
  • Bármely időpontban egy beadvány elfogadását követően és az érdemi döntést megelőzően a Bizottság sürgős megfontolás céljából kérheti az érintett államot arra, hogy az érintett állam foganatosítson szükséges intézkedéseket az állítólagos jogsértés sértettjének vagy sértetteinek okozott esetleges jóvátehetetlen károk megelőzése érdekében.
  • A Bizottság a jelen Jegyzőkönyv alapján benyújtott beadványokat zárt üléseken vizsgálja meg. A beadvány megvizsgálását követően a Bizottság továbbítja javaslatait és ajánlásait, amennyiben vannak, a részes államhoz és a kérelmezőhöz.
  • Amennyiben a Bizottságnak olyan megbízható információ jut birtokába, miszerint egy részes állam a jelen Egyezményben meghatározott jogokat súlyosan és rendszeresen megsérti, a Bizottság felhívja a részes államot, hogy működjön közre az információ kivizsgálásában és ennek érdekében nyújtsa be észrevételeit az adott információval kapcsolatban.
  • A Jegyzőkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Főtitkára.
  • A jelen Jegyzőkönyv 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll az Egyezményt aláíró valamennyi állam és a regionális integrációs szervezetek számára az Egyesült Nemzetek New York-i székhelyén.
  • A jelen Jegyzőkönyvet az Egyezményt megerősítő vagy ahhoz csatlakozó, a Jegyzőkönyvet aláíró államoknak meg kell erősíteni. A Jegyzőkönyvet hivatalosan meg kell erősíteniük az Egyezményt hivatalosan megerősítő vagy ahhoz csatlakozó, a jelen Jegyzőkönyvet aláíró regionális integrációs szervezeteknek.
  • A jelen Jegyzőkönyvhöz annak tárgyával és célkitűzéseivel összeegyeztethetetlen fenntartás nem fűzhető.
  • Bármely részes állam kezdeményezheti a jelen Jegyzőkönyv módosítását és benyújthatja javaslatát az Egyesült Nemzetek Főtitkárához.
  • A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles.
write my essay