Társadalmi egyeztetésen az új Polgári Törvénykönyv – 2012. február 15.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi egyeztetést kezd az új Polgári Törvénykönyv szakmai tervezetéről, melyet a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság nemrégiben adott át.
Az egyeztetés március végéig tart, eddig van lehetősége a szakmai szervezeteknek észrevételeik és javaslataik eljuttatására. A társadalmi egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok feldolgozását követően a törvénytervezet várhatóan májusban kerül a kormány, majd az Országgyűlés elé, amelyet ősszel fogadhatnak el. Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása után egyéves felkészülési időt követően lépne hatályba.
Székely László, az új Ptk. megalkotásáért felelős miniszteri biztos a gondnoksági szabályok változásai kapcsán elmondta, a tervezet cselekvőképességet részlegesen korlátozó és teljesen korlátozó gondnokság fogalmáról beszél. “Ez utóbbi nagyjából megfelel a most hatályos terminológiában a cselekvőképességet kizáró gondnokság fogalmának, de az elnevezést tudatosan változtattuk meg, remélve, hogy ez ahhoz hasonló pozitív társadalmi hatást képes kiváltani, mint a törvénytelen gyermek és a házasságon kívül született gyermek fogalmai esetében. Kevésbé lesz pejoratív” – nyilatkozta a miniszteri biztos, majd hozzátette, új elem még az ügykörönkénti korlátozás, a szükségességi és arányossági követelmények bevezetése, az előzetes nyilatkozat lehetősége és a cselekvőképességet nem érintő támogató kijelölése.
Átadták az új Ptk. szövegtervezetét – 2011. december 16.
Több mint másféléves előkészítő munka után a Polgári Törvénykönyv megújításáért megalakult Kodifikációs Szerkesztőbizottság december 16-án ünnepélyes keretek között átnyújtotta az új Ptk. szakmai szövegtervezetét a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottságnak.
A kormány 2010. június 10-én döntött az új Ptk. megalkotásáról, és felhatalmazta a Vékás Lajos professzor vezette Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottságot az új Polgári Törvénykönyv tervezetének elkészítésére, majd előkészítését koordináló miniszteri biztosnak Székely Lászlót nevezte ki.
A most elfogadott szakmai szövegtervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium hamarosan januárban vitára bocsátja, annak lezárását követően áprilisban kerülhet a törvénytervezet a kormány, majd az Országgyűlés elé. Az új Polgári Törvénykönyv 2013-ban lép hatályba.
Szerkesztőbizottságok alakuló ülései – 2010. július 15.
Megtartotta alakuló ülését az új polgári törvénykönyv előkészítését végző Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság és a Polgári Jogi Operatív Szakmai Bizottság csütörtökön Budapesten – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-vel.
Az operatív szakmai bizottság feladata az elvi kérdések kidolgozása, szövegtervezetek indokolással együtt történő előkészítése. A szerkesztőbizottság feladata az elvi kérdésekben történő állásfoglalás, az operatív szakmai bizottság által előterjesztett javaslatok elfogadása és azok összhangjának biztosítása – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A közlés szerint a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyetemi tanár, Székely László miniszteri biztos, Harmathy Attila akadémikus, Lábady Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott kollégiumvezetője, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Weiss Emília professzor emeritus és Zlinszky János professzor emeritus.
A Polgári Jogi Operatív Szakmai Bizottság tagjai: Vékás Lajos akadémikus, Kisfaludi András egyetemi tanár, Székely László miniszteri biztos, Csehi Zoltán tanszékvezető egyetemi docens, Kőrös András, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke, Menyhárd Attila tanszékvezető egyetemi docens és Wellmann György, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetője.
A mai (2010. 06. 30.) Népszabadság az új Ptk. “hatályba nem lépéséről” szóló törvény tervezetéről közöl írást, amely hírt ad arról, hogy a kihirdetett Ptk. helyett 2011 őszén tárgyalná a Parlament egy még újabb kódex változatot, amely 2013-ban lépne hatályba. Lencsés Károly azt írja, hogy “A Ptk. előkészítése során – szakítva az eddigi gyakorlattal – a kormány széles körű egyeztetést is tervez. A szakmai és társadalmi vita feltételeit november 30-ig kell megteremteni”. Az idézet azt a téves benyomást kelti, hogy mindezidáig a Ptk. előkészítése során nem volt egyeztetés, noha valószínűleg az újságíró csak arra gondolt, hogy a Fidesz lényegében most először egyeztetni is hajlandónak mutatkozik. Ennek mikéntje ugyanakkor homályban marad, nem érthető, hogy egy társadalmi vita feltételein mit kell “megteremteni”. Egyeztetni kellene, ám idáig még az sem került nyilvánosságra, hogy a cikkben is említett 3 (!) bizottságnak – Vékás Lajoson kívül- kik a tagjai.
A Polgári Törvénykönyv ügye van olyan fontos, hogy ne kényszerüljenek sokan (vállalkozások, örökbefogadásra várók, szerkesztőségek, fogyatékos emberek) újra évekig várni egy bizonytalan tartalmú törvényre.
Megkezdődött az új polgári törvénykönyv hatályba nem léptetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája az Országgyűlésben – 2010. június 29.
A Fidesz a politikamentes jogalkotást, az MSZP a kódex jogosultságát hangsúlyozta a vitában, a KDNP szerint kiérleletlen volt az új Ptk. A Jobbik szerint az egész szakma elismerését kivívják, ha nem lép életbe az új Ptk., az LMP vezérszónoka jogtechnikai szükségszerűségről beszélt.
Répássy Róbert: nem lép életbe az új Ptk.
A közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára a javaslatot ismertetve kiemelte: az előterjesztés arról szól, hogy a Ptk.-ról szóló, előző ciklusban elfogadott új törvény nem lép hatályba. Az indítvány továbbá orvosolja azt a jogbizonytalanságot előidéző helyzetet is, amellyel május elseje óta kell szembenézni az Alkotmánybíróság döntése nyomán – mondta Répássy Róbert a Ptk. hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló indítvány expozéjában. Kifejtette: napi jogalkalmazási problémát jelent a nyilvántartási rendelkezések és a hatályos jogszabályok közötti inkoherencia. Problémát okoz, hogy a törvény olyan adatok nyilvántartását írja elő, amelyeket a hatályos jog nem is ismer – tette hozzá. A cselekvőképességet kizáró gondnokságra ugyanakkor nincs jogszabályi felhatalmazás; ezt orvosolja a javaslat azzal, hogy a nyilvántartási törvény szabályaihoz igazítja a hatályos anyagi és eljárásjogi szabályokat – mutatott rá. A jogrendszer tartalmaz még néhány olyan rendelkezést, amely a kihirdetett, de hatályba nem lépett törvényhez kapcsolódnak. Ezeket a törvénymódosításokat ősszel a kormány beterjeszti – ígérte.
Fidesz: politikamentes jogalkotásra van szükség
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka felidézve az eredeti jogszabály elfogadását és az előzményeket elmondta, hogy a javaslatot Sólyom László államfő visszaküldte az Országgyűlésnek megfontolásra, majd az Alkotmánybíróság a törvény bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette. A most benyújtott javaslat a hatályba nem léptetés mellett orvosolja azt a jogbizonytalanságot, amely abból állt elő, hogy a Ptké. bizonyos kérdésekre nem terjed ki.
Hangsúlyozta: fontos a kiérlelt, politikamentes jogszabályalkotás, hogy a XXI. században méltó magánjogi kódex szülessen. Ezt teszi lehetővé a tervezet – mondta.
MSZP: fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát
Simon Gábor, az MSZP vezérszónoka kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslatot hosszas előkészítő munka előzte meg. A széleskörű egyeztetések lehetőséget adtak arra, hogy a szakmai, civil szervezetek kifejtsék álláspontjukat – mondta.
A szocialista politikus idézett a mintegy 1.200 paragrafusból, annak érzékeltetésére, hogy mit jelent az új Ptk. véleménye szerinti “annullálása”.
Úgy értékelte, egy 1.200 paragrafusból álló törvényt csupán presztízs okokból nem lehet kidobni, ez felelőtlenség, minden áron való ellenkezés. A magyar polgári jogot éri veszteség ezáltal – vélte. Azt kérte, fontolja meg az Országgyűlés a magánjogi kódex jogosultságát.
KDNP: kiérleletlen volt az új Ptk.
Salamon László, a KDNP vezérszónoka felidézte, számtalanszor kifogásolták az új Ptk. kapcsán a megfelelő előkészítés hiányát. Kiérleletlen, számos ponton vitatható formában erőltette át az előző kormány az Országgyűlésen – mondta.
A törvénynek véleménye szerint nincs meg a szakmai legitimitása, a hatályba léptetéssel kapcsolatban pedig “alkotmányellenes erőlködésről” beszélt a kereszténydemokrata politikus.
A presztízsszempontok eleven cáfolatát a szakmai bírálatok sora jeleníti meg – közölte, hozzátéve: a tervezet a “törvényalkotói ámokfutás” okozta romeltakarítást hivatott elvégezni, és egy tiszta alapokra helyezett új Ptk. megalkotása előtt nyithatja meg az utat.
Jobbik: arról szól az új Ptk. hogyan nem szabad törvényt alkotni
Staudt Gábor azt mondta, hogy az új Ptk. elfogadása azt mutatta meg, hogyan nem szabad törvényt alkotni.
Kifogásolta, hogy a 1.200 szakaszból álló új polgárjogi alkotmány vitája 14 óráig sem tartott a parlamentben. Ez önmagában szégyen – fogalmazott. Az egész szakma elismerését ki fogja vívni politikai hovatartozástól függetlenül, hogy új Ptk. nem lép hatályba – emelte ki.
LMP: a javaslat jogalkotási szükségszerűség
Schiffer András úgy fogalmazott, hogy a javaslat jogalkotási, jogtechnikai szükségszerűség. Meglehetősen nehezen kezelhető helyzet állt elő május 1-én, amit meg kell oldani – mutatott rá.
Jobb helyeken alkotmányt, polgári törvénykönyvet nem egy ciklusra szoktak alkotni – jegyezte meg. Az az eljárás, ahogy a Gyurcsány-kormány kezelte a kodifikációs folyamatot, szerinte megengedhetetlen. Példátlan az, hogy egy miniszterelnök, aki meglehetősen szerény teljesítményt tudott felmutatni, úgy gondolja, azzal vési be nevét a történelembe, hogy polgári törvénykönyvet is ad az országnak – fogalmazott.
Polgári törvénykönyveket és alkotmányt ne egy-egy politikus próbáljon megalkotni, fontos, hogy ezeket a kérdéseket a lehető legszélesebb társadalmi konszenzus övezze – közölte. A javaslattal összefüggésben a jövőre nézve a gondnoksági reform megvalósulásának szükségességét emelte ki.
(Forrás: MTI)
Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottsága ma elutasította a szocialisták új Ptk-val kapcsolatos törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét.
Mint arról korábban már hírt adtunk az MSZP azt javasolta, hogy az új Kódex 2012. január 1-én lépjen hatályba.
A tervezet elfogadásával biztosítható lett volna – a 2010. május 1-i hatálybalépést, a felkészülési idő hiányára való hivatkozással elutasító alkotmánybírósági határozatban kifogásolt – kellő felkészülési idő.
Gadó Gábor: A sajtó és az új Ptk. – 2010. június 25.
A FIDESZ frakció tagjai (dr. Cser Palkovics András, Rogán Antal) által beterjesztett média törvénycsomag olyan szabályozási kérdéseket is tárgyal, amelyek hagyományosan a Ptk. tárgyi hatálya alá tartoznak Indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy az Országgyűlés a mintegy háromnegyed éve elfogadott új Polgári Törvénykönyvben (2009. évi CXX. törvény – Ptk.) a vélemény-nyilvánítás szabadságának erősítését tekintette egyik fontos céljának. Bár a Ptk. a közeljövőben várhatóan nem lép hatályba, érdemes felidézni néhány olyan rendelkezését, amelyek alkalmasak egy, a sajtó szerepéről vallott eltérő megközelítés bemutatására.
1. Az új Ptk. 2:93. §-a kimondta volna, hogy nem felel a sajtó (a szerkesztőség) a nyilvános rendezvényen elhangzottakról készült (adott esetben valótlan) állításokról hírt adó tudósítás publikálásáért, ha az írás a szöveghű közlés (nyilatkozat) forrását pontosan megjelöli. A törvényalkotó arra az álláspontra helyezkedett, hogy a „hírvivő” nem büntethető a tudósítás alanyának nézeteiért, felelőssége a tudósítás módjának korrektségére (nincs tévedés a közlemény időpontja, tartalma, a nyilatkozó személy tekintetében) terjed ki. A hazai jogszolgáltatás nem alakított ki egységes jogértelmezést a sajtótudósítás megítélésében, ezért lenne fontos, ha az új sajtótörvény is átvenné a Ptk. megoldását.
2. Az új Ptk. 2:94. §-a alapján a közszereplő, illetve a közfeladatot ellátó személy ebbéli minőségében eljárva többet lenne kénytelen elviselni a méltánytalan, sértő, sőt adott esetben valótlan állításokból, véleményekből, mint a magát a közügyektől távoltartó, „névtelenségben élő” állampolgár. A nyilvánosság kontrollját igénylő ügyek bátrabb megvitatása érdekében a közszereplő jó hírnevét sértő közlésekért a sajtó az új Ptk. alapján csak akkor felelne (kártérítéssel, sérelem díjjal, helyreigazítási kötelezettség teljesítésével), ha nem tudja cáfolni, hogy a valótlan állításért szándékosság, de legalább is súlyos gondatlanság terheli. A köz- és magánszereplők jogi védelmét illető erőteljes szabályozási különbségtétel nem idegen a hazai bíróságok gyakorlatától sem, az ítéletek számos esetben utaltak az irányadó alkotmánybírósági határozatra (lásd a 36/1994 (VI. 24.) AB határozatot).
3. Az új Ptk. nem változtatott a sajtóhelyreigazítás szabályain, nem vállalkozott az úgynevezett válaszadási jog bevezetésére. A kódex 2:90. §-a alapján továbbra is csak a valótlan (megalapozatlan) tényállítások (híresztelések) esetén kötelezné a törvényhozó a vélelmezett jogsértőt állításának – pervesztés terhe melletti – azonnali bizonyítására. A Ptk.-t elfogadó Országgyűlés osztotta Mádl Ferenc köztársasági elnöknek 2001-ben az Alkotmánybírósághoz intézett indítványában foglalt gondolatait, miszerint mivel a sértő vélemények esetében „… nem tényközlésről van szó, a közlés minden befogadója abban a helyzetben van, hogy a közlés értéktelenségét vagy értékességét saját felfogása szerint megítélje. (…) Ennek következtében a személyhez fűződő jogok értékítélet útján történő megsértésére való válaszadás joga igen kis mértékben képes elérni a jogsérelem fenti értelemben vett reparációját”.
Az új Polgári Törvénykönyvet – köztük az említett rendelkezéseket – az Országgyűlés több mint egy évig (2008 júniusától 2009 szeptemberéig) tárgyalta, mielőtt az első zárószavazásra sor került volna. Ennek ellenére természetesen nem állítható, hogy az elfogadott szabályok hibátlanok lennének. Az érdemi vita vállalása, az eltérő megközelítések nyilvános ütköztetése mindenesetre javította ennek esélyét.
A szocialisták T/391-es számon benyújtott javaslata – figyelemmel az Alkotmánybíróság határozatára – 2012. január 1-én léptetné hatályba az új Ptk-t
A javaslat itt olvasható
T/386-os számon benyújtotta a Kormány a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amelyett itt olvasható. “A polgári jogász szakma legkiválóbb képviselői által megkezdett Ptk . kodifikáció, méltatlan félreállításukat követőően, teljesen zátonyra futott, és az új Ptké. hatályba léptető rendelkezéseinek Alkotmánybíróság általi megsemmisítésével ért véget . E kormányzati politikától terhelt és a polgári jogász szakma közreműködését elutasító korszak végére az új Ptk. hatályba nem lépését kimondó törvényi rendelkezés tehet végleg pontot .”
(részlet a javaslat általános indokolásából) Csak remélhetjük, hogy mindez nem jelenti egyben a civil szervezetek valalmint az egyéb szakmák legkiválóbb képviselőinek közreműködését elutasító korszak kezdetét is.
Kormányhatározat egy mégújabb Ptk megalkotásáról
A határozat tartalma alapján 2013 januárja előtt aligha léphet hatályba az új Kódex. Nem világos, hogy a szakmai társadalmi vita lefolytatására meghatározott 2010. november 30-i határidő mennyire teszi lehetővé érdemi véleménycserék lefolytatását, különösen tekintettel arra, hogy az új Kódex elkészítésének és benyújtásának határideje majd egy évvel későbbi, 2011. szeptember 30. További fontos – a későbbi tartalmat jelentősen befolyásoló kérdés – hogy a Kormány lehetőséget ad-e olyan személyek szerepvállalására az előkészítésért felelős bizottságokban, akik érdemben eltérő álláspontot képviselnek a korábban a Szakértői Javaslatot elkészítő jogászprofesszoroktól.
A kormányhatározat szövege
Az LMP javaslatot nyújtott be a Ptk cselekvőképességi szabályainak módosítására!
Az LMP olyan javaslatot terjesztett be a parlament elé, amelynek alapján beillesztenék a gondnoksági szabályozást a polgári törvénykönyvbe (Ptk.) A sajtótájékoztatón az LMP frakcióvezetője, Schiffer András arról beszélt, hogy ha javaslatukat beillesztik a Ptk.-ba, és az hatályba lép, akkor Magyarországon sem lehetne senkit korlátlan ideig teljes körűen gondnokság alá helyezni. Schiffer András elmondta, javaslatuk értelmében a bíróságnak meg kellene állapítania, hogy a gondnokság alá helyezettnek miben sérült a cselekvőképessége és kötelezően előírnák a meghatározott időközönkénti felülvizsgálatot is. Sem az orvostudomány, sem az érintett állapota nem változatlan – indokolta kezdeményezésüket.
(Forrás:MTI)
A javaslat szövege
„Elvarratlan szálak” – 2010. június 2.
Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozata megsemmisítette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdését, valamint 208. §-át, továbbá a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló 2010. évi XVII. törvény 15. §-át.
Folytatás >>>
Navrasics (meg)hallgatása – 2010. május 30.
Navrasics Tibor még miniszter jelöltként az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi Bizottság előtti meghallgatásán egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány „új Polgári Törvénykönyvet” kíván előkészíteni. Nem tett említést azonban a következőkről:
1. Miként kívánja az Orbán kormány kezelni azt a helyzetet, hogy már jelenleg is két Ptk. létezik, a hatályos 1959.évi IV. törvény és az érvényesen elfogadott, kihirdetett, de nem hatályos 2009.évi CXX. törvény, vagyis ez utóbbi törvényhez képest a Navrasics által „új Ptk-nak” nevezett törvény valójában már egy harmadik kódex (“legújabb Ptk”) lenne a magánjog szabályozására.
2. Nem derült ki, hogy a 2009. évi CXX. törvény mely részét, jogintézményét tekinti a felülvizsgálatra okot adónak, mi az a koncepcionális súlyú probléma, amely miatt a tavaly elfogadott törvény hatályba lépését nem tartják indokoltnak.
3. Nem kaptak az érdeklődők választ arra sem, hogy biztosítani kívánja-e a hivatalba lépő kormány a felülvizsgálat (új/legújabb Ptk. kidolgozása) során az érdekelt szakmai szervezetek, érdekképviseletek bevonását a munkába, tekintet nélkül arra, hogy az adott szervezet vagy szakember nézetei a kormány társadalom-felfogásával egyezik-e vagy attól eltér?
4. Végezetül az sem elhanyagolható fontosságú, hogy milyen időponttól számolhat a jogalkalmazó az új kódex hatálybalépésével, valamint, hogy a tavaly elfogadott reformok alkalmazásra kerülnek-e valaha is?
További információ: