Történet

Az új Ptk. előkészítéséről

1) Kormányzati ciklusokon átívelő feladat volt az új Polgári Törvénykönyv kodifikációja. Az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatnak megfelelően alakultak meg azok a munkacsoportok, amelyek az adott terület legjobb szakemberei bevonásával előkészítették egy-egy témakör koncepciójának tervezetét. A folyamat a következő volt:

  • Számos alapozó tanulmány készült, amelyek megjelentek a Polgári Jogi Kodifikáció című folyóiratban (HVG-Orac Kiadó). A Koncepcióegyes részeinek előkészítése a munkacsoportokban zajlott, az elkészült anyagokat megvitatta a – munkacsoport vezetőkből álló – Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság, majd az átdolgozást követően a Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság. (A Főbizottság vezetője Vékás Lajos, tagjai: a miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter, az igazságügy-miniszter, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a Magyar Jogászegylet elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.)
  • Rendhagyó módon a teljes, a több mint 200 oldalas Koncepció tervezetet megjelent a Magyar Közlönyben azzal a felhívással, hogy a jogásztársadalom tegye meg módosító és kiegészítő javaslatait. A cél az volt, hogy a gazdasági élet szereplőit reprezentáló szervezetek, köztestületek, valamint minél szélesebb körben a közvélemény megismerhesse az elképzeléseket, és megtehesse észrevételeit. Több száz javaslat, egyetértő, kiegészítő vagy kritikus megjegyzés érkezett szervezetektől és egyes emberektől, jogtudósoktól és gyakorló jogászoktól, illetve más szakemberektől. Ezeket a Szerkesztőbizottság 2002. év során megvitatta és javaslatait a Főbizottság elé terjesztette. A Főbizottság úgy döntött, hogy két részre választja az anyagot: az új kódex megalkotásának alapvető elveit tartalmazó Koncepcióra és a normaszöveg kidolgozásához vezérfonalul szolgáló Tematikára.

A Koncepciót 2003. januárjában a Kormány elfogadta; a Koncepció és a Tematika hozzáférhető volt a Magyar Közlöny különszámában, valamint magyarul és angolul az Igazságügyi Minisztérium honlapján is. A Koncepció alapján megkezdődött az új Polgári Törvénykönyv normaszövegének kidolgozása.

2) Az új Polgári Törvénykönyv első normaszövegének kidolgozását szerkesztőbizottsági viták követték, majd az elhangzott észrevételek alapján sor került a javaslatok és indokolásuk átdolgozásra, kiegészítésre. A Főbizottság 2005. végén felhatalmazta az igazságügy-minisztert az új Kódex első normaszöveg-tervezetének és indokolásának könyvenként, havonta történő közrebocsátására, elsősorban elektronikus formában.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. során könyvenként – a Kötelmi Könyvet több részben – mindenki számára hozzáférhetővé tette az új Polgári Törvénykönyv első tervezetének és indokolásának teljes szövegét, mintegy 1600 §-t, több száz oldalt. Az egyes kötetek olvashatóak (és letölthetőek)  voltak a Minisztérium honlapján. Erre a tényre és az észrevételezés, javaslattétel lehetőségére 2006. elején közvetlenül, levélben hívták fel az érdekelt szervezetek figyelmét, MTI közlemény jelent meg, valamint a sajtó is tájékoztatást adott. Emellett a Polgári Jogi Kodifikáció című folyóiratban – indokolással – megjelentek az egyes kötetek legfontosabb változtatásokat tartalmazó részei és az azokhoz kapcsolódó vitaanyagok.

A felhívásokra szakmai szervezetektől, a Legfelsőbb Bíróságtól és egyes szakemberektől egyaránt érkeztek javaslatok, észrevételek. Ennek ellenére az igazságügyi tárca vezetői úgy érzékelték, hogy a szakmai közvélemény konkrét felhívásra vár. Ismételten a szakmai nyilvánossághoz fordultak ezért jelezve, hogy már valamennyi könyv tervezete elkészült, ezzel a teljes normaszöveg és indokolása megismerhetővé és véleményezhetővé vált. Felkérték 2007. januárjában – levélben és a sajtó útján – a bíróságokat, a jogász- és egyéb szakmai, érdekképviseleti szervezeteket, kamarákat, hogy szervezzenek vitákat, és azok eredményeiről adjanak tájékoztatást, valamint vegyenek részt az IRM által szervezett szakmai rendezvényeken. A teljesség igénye nélkül felsoroljuk a legfontosabb szakmai rendezvényeket, konferenciákat, vitanapokat (zárójelben jelezve a szervezőket):

  • biztosítási szerződések (IRM),
  • hitel- és számlaszerződések (IRM),
  • várható változások a zálogjog szabályozásában (MOKK),
  • az új Ptk. tervezte (MKIK),
  • fuvarjogi és kapcsolódó szabályok (Közlekedéstudományi Egyesület),
  • szellemi alkotások jogát érintő szabályok (IRM),
  • értékpapírok (IRM),
  • személyhez fűződő jogok, sajtó-helyreigazítás (ELTE),
  • a polgári jog és jogrendszerbeli összefüggései (ELTE),
  • Ptk. hitelbiztosítékok (IRM),
  • a Ptk. Javaslat általános vitája (ELTE),
  • a Ptk. Javaslat általános vitája (Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar),
  • Szerződések (Miskolci Egyetem Jogi Kara),
  • kártérítés (Pécsi Ítélőtábla),
  • szerződések (Szegedi Ítélőtábla),
  • Családjogi Könyv és Öröklési jogi Könyv (Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács)
  • Országos Érdekegyeztető Tanács Munkajogi Bizottsága megvitatja a javaslatot különös tekintettel a Második és az Ötödik Könyvre,
  • IRM vitanap: Magyar Helsinki Bizottság, Társaság a Szabadságjogokért, Jogtudományi Intézet.

A Magyar Jogászegylet és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közös szervezésében régiónként megvitatták a tervezetet a régió bírái, ügyészei, ügyvédei, jogtanácsosai, egyetemi szakértői a tervezet készítői bevonásával Pécset, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben, Budapesten, Győrben. Majd 2007. május 17-én a Jogász Vándorgyűlés fő témája – a régiókban lezajlott viták összegezéseképpen – az új Polgári Törvénykönyv véleményezése volt, különös tekintettel a szerződések általános szabályaira.

3) A vitára bocsátott javaslatra több száz írásos észrevétel érkezett. A 2007. első félévében lefolytatott szakmai viták alapján egyértelművé vált, hogy mind a minisztériumok (állami hatóságok), mind a civil szervezetek, érdekképviseletek, kamarák komoly kifogásokat fogalmaztak meg a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság által kidolgozott és közzétett tervezettel kapcsolatban. Számos területen alapvető tartalmi véleménykülönbség volt az érintett szervezetetek (pl. szellemi tulajdon: Magyar Szabadalmi Hivatal; személyhez fűződő jogok: Nyilvánosság Klub, Társaság a Szabadságjogokért (TASZ); banki és biztosítási szabályok: Magyar Bankszövetség, Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ); gondnokság: a fogyatékosok érdekképviseleti szervezetei) és a Szerkesztőbizottság között. Az igazságügyi tárca pedig nem minden esetben tudott azonosulni az előkészítés során alkalmazott munkamódszerekkel, azok helyett a tényleges nyitott jogalkotást, az érdekeltekkel való érdemi egyeztetést, konzultációt tartotta szükségesnek. A Kormánykabinet ezért úgy döntött, hogy – a Szerkesztőbizottság tagjainak bevonása mellett – az igazságügyi tárca vegye át a törvénytervezettel kapcsolatos további munkát.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007 őszén intenzív szakmai egyeztetőmunkába kezdett annak érdekében, hogy immár a tárca felelősségi körében kiküldésre kerülő törvénytervezet élvezze a javaslat rendelkezései által érintett szervezetek támogatását. Egyeztetést folytatott a következő szervezetekkel: a Magyar Nemzeti Bankkal, a Magyar Bankszövetséggel, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, a Legfelsőbb Bírósággal, a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetségével, a Magyar Faktoring Szövetséggel, a TASZ-szal, a Magyar Helsinki Bizottsággal, a fogyatékkal élő embereket képviselő szervezetek közül az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) munkatársaival, továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőivel, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatallal, illetőleg a Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács tagjaival. A közigazgatási egyeztetés kezdete előtt az IRM külön egyeztetett a Gazdasági Versenyhivatallal, továbbá a gazdasági élet szereplőit képviselő szervezetekkel, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK), az Ipartestületek Országos Szövetségével (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségével (KISOSZ), továbbá az Építésügyi Vállalkozók Országos Szakszövetségével.

A 2007 októberében közigazgatási egyeztetésre bocsátott javaslat a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített tervezet, az annak szakmai-társadalmi vitája során tett észrevételek, az igazságügyi tárca által 2007. második félévében lefolytatott szakmai egyeztetések és az ezek alapján kialakított tárcaálláspont alapján készült el. Ezt a tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium három alkalommal bocsátotta közigazgatási egyeztetésre.

A közigazgatási egyeztetés keretében számos tematikus egyeztetésre került sor például

  • a gondnokság szabályozásáról az ÉFOÉSZ, az MDAC, a Legfelsőbb Bíróság, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium,
  • a pénz- és hitelviszonyok szabályozásáról a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Lízing és Finanszírozó Társaságok Szövetsége, a Magyar Faktoring Szövetség, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Pénzügyminisztérium,
  • a biztosítás szabályozásáról a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), a PM, a PSZÁF, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ), a Magyarországi Nonprofit Biztosító Egyesületek Szövetsége (MANBESZ), Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ)

képviselőinek bevonásával.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács napirendjére tűzte a törvénytervezet előkészítéséről szóló tájékoztatást.

A közigazgatási egyeztetés során tett észrevételek alapján átdolgozott tervezetet rövid határidővel 2008. február közepén ismételten megkapták a minisztériumok, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a leginkább érintett érdekképviseletek, kamarák annak tisztázása érdekében, hogy maradtak-e fenn érdemi észrevételek, vitás kérdések.

2008. április 15-16-án konferencián vitatták meg az érdeklődők a családi jog, a személyiségi jog, a jogi személy, a kötelmi jog tervezett szabályait, valamint a közjegyző, az ügyvéd és a jogtanácsos helyzetét az új szabályozás alapján. A konferencián Vékás Lajos és a Szerkesztőbizottság több tagja is részt vett. A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt., a Mental Disability Advocacy Center (Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány – MDAC), és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elkészítette a javaslat különböző szempontok szerinti hatásvizsgálatát. A Javaslat Második Könyvét az Országos Fogyatékosügyi Tanács megtárgyalta és MTI Közleményben is hangot adott a gondnoksági és a személyiségi jogi rendelkezésekkel kapcsolatos elégedettségének. A Javaslatot május 14-15. ülése napirendjére tűzte az Országos Érdekegyeztető Tanács munkajogi bizottsága és az Országos Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése.

2008. április 2-án egy kizárólag az új Polgári Törvénykönyv koncepcionális súlyú kérdéseivel foglalkozó soron kívüli államtitkári értekezletre került sor, amelynek részvevői támogatták a Javaslatban megfogalmazott koncepcionális kérdésekben kidolgozott megoldásokat, a Javaslat által kialakított értékválasztásokat. Az igazságügyi és rendészeti miniszter már a Kormány döntése előtt megkezdte az egyeztetést a parlamenti pártok képviselőivel: április 29-én az MDF elnökével, május 8-án a Fidesz frakció képviselőjével találkozott, május 14-én az SzDSz, május 15-én az MSzP frakció képviselőivel került sor megbeszélésre.

4) A Kormány 2008. májusában fogadta el az új Polgári Törvénykönyv tervezetét, a törvényjavaslat június elején került az Országgyűlés elé. 2008. december 9-én zárta le az Országgyűlés a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat általános vitáját azzal, hogy 2009. február 2-ig lehetett még módosító javaslatokat benyújtani. Számos módosító javaslat érkezett az MSzP, illetve a FIDESZ-KDNP képviselőitől.

Az igazságügyi tárca 2008. novemberében kétnapos konferenciát hívott össze a módosító javaslatokkal érintett legfontosabb témakörökben. Ezen a konferencián merült fel, hogy indokolt lenne egy olyan munkaváltozat elkészítése, amely tartalmazza az eredeti törvényjavaslatot és abba beépítve a tárca által támogatott módosító javaslatokat. Ez a normaszöveg-tervezet elkészült és bárki számára hozzáférhető volt az igazságügyi tárca honlapján. Megvitatására2009. január 20-21-én újabb vitanapokra került sor minden érdekelt és érdeklődő számára. 2009. áprilisa és szeptembere között az igazságügyi és rendészeti miniszter konzultált a Szerkesztőbizottság tagjaival a normaszöveg-tervezetről.

Az Országgyűlés 2009. szeptember 21-i ülésén fogadta el a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött. Ezt követően, a köztársasági elnöki felvetések többségének eleget téve fogadta el az Országgyűlés az új Polgári Törvénykönyvet, amely aláírásra és 2009. évi CXX. törvényként kihirdetésre került 2009. november 20-án a Magyar Közlöny 165. számában.

5) Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról külön törvény, az új Ptké. rendelkezik, amelyet az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadott el még három, az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó törvénnyel együtt. A Ptké.-t és az említett további három törvényt a köztársasági elnök 2009. december 22-én megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyvvel összefüggő módosításáról szóló törvénnyel együtt. Az új Ptké.-t – a 2010. évi XV. törvényt – és a kapcsolódó törvényeket megfontolás után változatlan tartalommal elfogadta el az Országgyűlés.

A Ptké. alapján új Polgári Törvénykönyvnek a személyekre vonatkozó szabályozást tartalmazó Második Könyve, valamint az alkalmazásához szükséges alapelvek (Első Könyv) 2010. május elsején lépett volna hatályba, míg a kódex egyéb rendelkezései 2011. január elsején. Ezeknek a szabályoknak a megismerése és az alkalmazásukra felkészülés érdekében képzéseket szervezett a Bíróképző Akadémia, az ügyvédi és közjegyzői kamarák, valamint az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével együttműködve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium.

Az igazságügyi tárca honlapján közzétették a májusban hatályba lépő rendelkezésekhez kapcsolódó kérdéseket és válaszokat.

Az Igazságügyi és rendészeti Minisztérium 2010. március 9-10-ére konferenciátszervezett a tervek szerint 2010. május elsején hatályba lépő rendelkezésekről az Országgyűlés Főrendiházi termében. A rendezvény meghívója megjelent a tárca honlapján, valamint felkérést kapott számos szervezet, köztük az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, a Legfelsőbb Bíróság, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Legfőbb Ügyészség és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, hogy értesítsék az érdeklődőket. Az egy hónapos jelentkezési határidő alatt a jogászi szakma valamennyi területéről, valamint a gyámhatóságoktól jelentkeztek számosan. A kétnapos rendezvényen több mint 1100 jogász ismerhette meg az új Polgári Törvénykönyv Második Könyvének rendelkezéseit. Az előadásokat konzultáció követte, ahol a résztvevők választ kaphattak az új rendelkezésekre – a gondnokságra, az alapítványi szabályozásra és a személyiségi jogra – a vonatkozó kérdéseikre. A konferencián elhangzott kérdések és az arra készített válaszok közzétételre kerültek az IRM honlapján.

6) Az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványok a felkészülési idő hiányára, a jogbiztonság sérelmére hivatkozással kérték a Ptké. vizsgálatát. Az Alkotmánybíróság 2010. április 26-án hozott határozata következtében a Ptké. és az új Ptk. Első és Második Könyve nem lépett hatályba 2010. május 1-jén.