Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

Ki jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai az alábbiak lehetnek: 

• rehabilitációs ellátás
• rokkantsági ellátás

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az jogosult, aki 

1. a kérelem benyújtásakor betöltötte 15. életévét,
2. egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os vagy kisebb mértékű, 
3. a kérelem benyújtását megelőzően a törvényben meghatározott ideig biztosított volt (a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, 10 éven belül legalább 2555 nap, 15 éven belül legalább 3650 nap),
4. nem részesül rendszeres pénzellátásban. 

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az is, aki

• 35 éves kora előtt vált megváltozott munkaképességűvé, és 
• 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai alatt, vagy a tanulmányok befejezését követő 180 napon belül biztosítottá vált, 
• és ezt követően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, 

• aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de folyósítása ekkor szünetelt.

A komplex minősítést a rehabilitációs hatóság állapítja meg. Ez a minősítés igazolja, hogy az érintett személynek egészségkárosodása van, hosszú ideje fennálló egészségügyi problémával küzd, vagy fogyatékossággal él, így hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek minősül. 

A komplex minősítés eredményeként a szakértői bizottság megállapítja az egészségkárosodás mértékét, majd ezt a számot a százból kivonva megadja az egészségi állapot százalékos mértékét. Amennyiben az egészségi állapot 60%-os vagy annál kisebb mértékű, a megváltozott munkaképességű személyt besorolják a minősítési kategóriák egyikébe:

• B1 – Egészségi állapota 51-60% között van és rehabilitálható
• B2 – Egészségi állapota 51-60% között van és rehabilitációja nem javasolt
• C1 – Egészségi állapota 31-50% között van és rehabilitálható
• C2 – Egészségi állapota 31-50% között van és rehabilitációja nem javasolt
• D – Egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra képes
• E – Egészségi állapota 1-30% között van és orvosszakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes

 

Mit jelent a rehabilitációs ellátás?

A rehabilitációs ellátás azon megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtható, akik rehabilitálhatónak minősülnek. 

A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ez a B1 vagy C1 kategóriába tartozó személyeket jelenti, akik esetében:

• foglalkoztathatóságuk rehabilitációval helyreállítható vagy
• tartós foglalkozási rehabilitációra van szükség. 

A rehabilitációs ellátás keretében a jogosult kétféle támogatást kap:

• Rehabilitációs szolgáltatást, vagyis a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatást.
• Rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege 42 618 forinttól 71 030 forintig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.

Az ellátás összegéről itt olvasható további információ: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles együttműködni a rehabilitációs hatósággal. Ez magában foglalja többek között:

• a meghatározott időpontban történő megjelenést,
• aktív munkahely keresést,
• értesítési kötelezettséget,
• a felajánlott szolgáltatások, képzések, illetve állásajánlatok elfogadását.

A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra állapítható meg, de maximum 36 hónapra szól.  

 

Mit jelent a rokkantsági ellátás?

Rokkantsági ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek rehabilitációja nem javasolt.

A rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján ez akkor áll fenn, ha az igénylő:

• egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
• egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
• kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
• egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. 

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, 

• akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
• aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel 

és a kérelem benyújtásakor (vagy a felülvizsgálatkor) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától állapítható meg, de legkorábban a kérelem benyújtását megelőző hatodik hónap első napjától.

A rokkantsági ellátás havi összege 42 618 forinttól 213 090 forintig terjedhet. Az összeg a minősítési kategóriától, a havi átlagjövedelemtől és az évente meghatározott alapösszegtől függ. Az ellátás alapösszege 2025-ben 142 060 forint.

Az ellátás összegéről itt olvasható további információ: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok

 

Mit jelent a kivételes rokkantsági ellátás?

Kivételes rokkantsági ellátás különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén állapítható meg, ha a megváltozott munkaképességű személy megfelel az alábbi feltételeknek:

1. a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségi állapota 50%-os vagy kisebb mértékű,
2. a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kérelem benyújtásakor az öregségi nyugdíjkorhatárig legfeljebb 5 év van hátra,
3. akinek a korábbi kérelmét a biztosítási idő hiánya miatt elutasították, és az elutasító döntés szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, és
4. aki nem részesül rendszeres pénzellátásban.

A kérelmet a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül lehet benyújtani.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege 41 553 forinttól 50 786 forintig terjedhet.

 

Hogyan tudja igénybe venni a megváltozott munkaképességű személyek ellátását?

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóságnál kérelmezhetők, az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon. 

Az igényléshez szükséges nyomtatványok elérhetőek az alábbi linken: https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok

 

Milyen esetekben kizárt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevétele?

Kizárt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevétele, ha az igénylő más rendszeres pénzellátásban részesül, így például a nyugdíj, az álláskeresési járadék, a rokkantsági járadék és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás mellett. A rendszeres pénzellátások felsorolása a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben szerepel.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevételének nem akadálya a magasabb összegű családi pótlék és a fogyatékossági támogatás igénybevétele.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátása mellett az igénylő szabadon végezhet keresőtevékenységet.

 

Milyen esetekben szűnik meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásra való jogosultság?

A rehabilitációs ellátás megszűnik:

• az ellátás időtartamának leteltével, és
• az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy:

• kéri a megszüntetést,
• más rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat),
• egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi,
• egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján már nem minősül megváltozott munkaképességű személynek,
• az együttműködési, értesítési kötelezettségét neki felróható okból ismételten nem teljesíti,
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt, vagy
• foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor. 

A rokkantsági ellátás megszűnik:

• az ellátott halála esetén, a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,
• az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

A rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy

• kéri,
• más rendszeres pénzellátásban részesül (ide nem értve a csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat), 
• egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
• foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában kerül sor,
• az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló jogszabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet