Emelt összegű családi pótlék

Az alábbi információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályok ismeretét!

Mit jelent a családi pótlék?

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havonta családi pótlékot nyújt nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás formájában.

Ki jogosult igénybe venni a családi pótlékot?

Nevelési ellátás

Nevelési ellátásra jogosult:

1. a saját háztartásában nevelt, még nem tanköteles gyermekre tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám stb.
2. saját jogán a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától

Nevelési ellátásra jogosult továbbá a szülő gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek 18. életévének betöltéséig:

1. a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
2. azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
3. a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

• Ebben az esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvos 12. számú melléklet szerinti igazolását a gyermek önálló életvitelre képtelen állapotáról és az önkiszolgálási képességének hiányáról. A kezelőorvos az igazolást akkor állítja ki, ha a gyermek állapotában annak nagykorúságáig kedvező változás nem várható.

Iskoláztatási támogatás

Iskoláztatási támogatásra jogosult:

1. A szülő:

• • a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
  • a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.

2. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Ki számít tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek?

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy

• az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;

Ki számít önálló életvitelre képtelennek?

Önálló életvitelre az a gyermek nem képes, aki

• a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
• a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Kinek hiányzik az önkiszolgálási képessége?

Az önkiszolgálási képessége annak a gyermeknek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes

• étkezni,
• tisztálkodni,
• öltözködni,
• illemhelyet használni vagy

lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Mit jelent az emelt összegű családi pótlék?

Emelt összegű családi pótlékra jogosult súlyosan fogyatékos gyermeke után a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelőszülő és gyám. 

A sajátos nevelési igényű, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermek esetében 16. életévének betöltése után:
Nevelési ellátásra  a gyermek 18. életévének betöltéséig áll fenn jogosultság, ha a gyermek:
– a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak, vagy
-tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatásban teljesítette, vagy
– tankötelezettségének megszűnését követő súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

Iskoláztatási támogatásra áll fenn jogosultság annak a tanévnek a végéig, melyben a sajátos nevelési igényű gyermek 23 éves lesz, ha köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében folytat tanulmányokat.

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
A sajátos nevelési igény, a tartós betegség, a súlyos fogyatékosság, az önálló életvitelre képesség, az önkiszolgálási képesség hiánya. 

Az ellátás feltétele a 18. életév betöltése előtt keletkezett, legalább 50% mértékű egészségkárosodás, amely állapot egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll.
A 18 éves kor előtt keletkezett egészségkárosodást hatósági határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel kell igazolni. Ha nincs ilyen, a hatóság a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja az egészségkárosodás fennállását, mértékét, keletkezésének idejét (18 éves életkor betöltése előtt vagy után).

A magasabb összegű családi pótlékra fennálló jogosultságot szakorvos igazolja. Az igazolás akkor állítható ki, ha a 18 év alatti gyermek az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet mellékletben felsorolt betegségek és fogyatékosságok esetén.

Az ellátás összege 

Havi 23 300 forint tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után. Az egyedülálló szülő családi pótléka ez esetben havi 25 900 forint.
Saját jogon magasabb összegű családi pótlékra – nevelési ellátásra – a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy jogosult az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől kezdve.
Összege havi 20 300 forint.

Hogyan tudja igénybe venni az emelt családi pótlékot?

A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet online a DÁP-on keresztül vagy Ügyfélkapu +-on keresztül, illetve az arra rendszeresített kérelem nyomtatványon kell benyújtania a lakcím szerinti járási (kerületi) kormányhivatalnál vagy polgármesteri hivatalnál.

Az elektronikus ügyintézés elérhetősége:
https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=776ccfdf-6604-4a92-87cb-a1efeffda770

A kérelemnyomtatvány ezen az oldalon érhető el:
http://www.kormanyhivatal.hu/download/e/42/05000/GYOD%20-%20Gyermekek%20otthongondoz%C3%A1si%20d%C3%ADja%20ir%C3%A1nti%20K%C3%89RELEM.pdf

A kérelemhez mellékelni kell:

• 6 év alatti gyermek esetén szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
• 6. életévét betöltött gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolását arról, hogy a gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
• ha a gyermek iskolába, óvodába vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézménybe jár, az intézmény vezetőjének igazolását.

Milyen más pénzbeli ellátásokat lehet igénybe venni mellette?

• gyermeknevelési támogatás, 
• csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, 
• tartós ápolást végzők időskori támogatása,
• fogyatékossági támogatás

Jogorvoslat

Ha nem ért egyet a döntéssel fellebbezési lehetőség nincs. A véglegessé vált döntés ellen a határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.

Az emelt összegű családi pótlékkal kapcsolatos jogszabályok

• 1998. évi XXVI. törvény – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 22-23/F. §
• 141/2000. (VIII. 9) Korm. rendelet – a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól