Miért nem indokolt az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójogának korlátozása?

Miért nem indokolt az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójogának korlátozása?

A választójog korlátozásáról szóló, nemrég felmerült javaslatra, valamint a mai napon, a témában megjelent cikkre reagálva, Szövetségünk is megfogalmazta álláspontját az értelmi fogyatékossággal élő állampolgárok választójogára vonatkozóan.

Szövetségünk közel egy évtizede lobbizik azért, hogy az értelmi fogyatékos magyar állampolgárok is szavazhassanak. Szeretnénk megjegyezni, hogy a határontúli értelmi fogyatékos magyar állampolgárok választójoga nem korlátozott.

Észrevételeink, az érintett emberek választójogának elismerése ellen tiltakozók leggyakoribb érveivel összefüggésben a következők:

A gondnokság alatt álló fogyatékos személyek választójogának korlátozása melletti gyakori érv az érintett emberek befolyásolhatósága. Egyfelől az értelmi fogyatékos emberek nem alkotnak homogén csoportot: eltérőek a tapasztalataik, a képességeik, a szociális környezetük, a személyiségük. Másfelől pedig semmifajta empirikus bizonyíték nem áll rendelkezésünkre abban a tekintetében, hogy az érintett személyek fogékonyabbak a manipulációra, mint a lakosság más csoportjai. Minden ember támaszkodik más emberek segítségére, tanácsaira, mindenkire hatással vannak, lehetnek különböző befolyásolási technikák. (A politikai pártok fő célja a választásokat megelőzően éppen– a különböző választói csoportoknak tett ígéreteken keresztüli befolyásolás). A választások tisztaságának megőrzése nem lehet indok egy társadalmi csoport alapvető jogának elvonására, azt más eszközökkel kell megteremteni.

A választójoghoz való képesség vizsgálata objektív vizsgálati módszerekkel nem lehetséges, ezért arra sem a szakértők, sem a bíróságok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve, mivel a választójog gyakorlásához szükséges képesség nem mérhető, hiszen az alapvetően személyes szimpátián, politikai meggyőződésen, családi hagyományokon alapul.

Igazságügyi szakértők személyesen erősítették meg Szövetségünknek azt, hogy nem rendelkeznek a választójog vizsgálatára vonatkozó szakmai protokollokkal, így a választójog gyakorlásához szükséges belátási képesség kategóriája általában a szakértő által javasolt gondnoksági kategóriához igazodik, a bíróságok pedig rendszerint követik a szakértői által javasoltakat. Az igazságügyi elmeorvos szakértők szakvéleményükben jellemzően egy mondatot szentelnek a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességgel kapcsolatos megállapításoknak, – melyben kizárólag annak fennállását, tartós, vagy idősz akonként visszatérő nagymértékű csökkentségét, vagy tartós teljes mértékű hiányát állapítják meg – a bírák a szakértői vélemény ezen megállapítását emelik át ítéletük indokolásába.

A Fővárosi Törvényszék egy korábbi ítéletében elvi éllel mondta ki azt, hogy „a választójoghoz szükséges belátási képesség vizsgálatához a gondnokság alá kerülő személlyel szemben a közéleti ismereteinek szintje és minősége nem vizsgálható. A gondnokság alá kerülővel szemben nem támasztható a választójog gyakorlásához olyan többlet követelmény, melyet a választójog gyakorlásához az Alaptörvény és a választójogra vonatkozó szabályozás a gondnokság alatt nem álló választójogra jogosultaktól nem követel meg.” A bíróság tehát kifejezetten elzárkózott attól, hogy a felperest „vizsgáztassa”, és határozottan kijelentette, hogy következetesen ezt az ítélkezési gyakorlatot fogja követni a jövőben is: miszerint mindaddig mindenki jogosult szavazni, amíg képes valós szándékának kifejezésére. Az indokolás arra is kitért, hogy a választhatóság tekintetében sem szükséges bárminemű megszorítás, hiszen az „alkalmasságról” a választópolgárok döntenek.

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek választójogának elvonásával, illetve a választási képességeikkel kapcsolatos további fontos szempont az érintett személyek információhoz jutásának lehetőségei és módjai. A szakértők a választási képesség vizsgálatakor gyakran olyan tudást és képességeket kérnek számon az érintetteken, amelyeket egyszerűen nem volt módjuk megszerezni, mert az állam nem fordít figyelmet arra, hogy az értelmi fogyatékos emberek a számukra értelmezhető formában hozzájussanak a politikai és választási rendszert érintő tudásanyagokhoz, információkhoz.

Az értelmi fogyatékos személyekkel kapcsolatos választójogi viták alkalmával gyakorta előkerül a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek helyzete is.

Magyarországon a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek száma hozzávetőlegesen 12.000 fő. Ez a választásra jogosult népesség 0,15 %-a. Valóban igaz, hogy ezek a személyek még segítséggel sem tudnának élni választójogukkal. Ugyanakkor a súlyosan halmozottan fogyatékos személyek mellett más csoportok is –kómában fekvők, súlyos demens betegek – hasonló helyzetben vannak. Az ő részvételük a szavazáson kizárható. Választójoguktól való megfosztásuk értelmetlen, mert állapotuknál fogva még segítséggel sem tudnak szavazni, választójoguk megtartásának lehetősége azonban a társadalom tiszteletének és a súlyosan fogyatékos személyek emberi méltóságának elismerését jelenti.