Légy önérvényesítő az ÉFOÉSZ-nál!

Légy önérvényesítő az ÉFOÉSZ-nál!

Aki hallott már Szövetségünk munkájáról, az jól tudja, hogy megalakulásunk óta számos területen igyekszünk segítséget nyújtani az értelmi fogyatékossággal élő embereknek. Azonban az érdekvédelmi munka, a szolgáltatások és lakó-, napköziotthonok fenntartása mellett elengedhetetlennek tartjuk, hogy maguk az érintettek is megtanuljanak kiállni saját magukért, véleményüket és döntéseiket bátran felvállalják, tehát: képesek legyenek az önérvényesítésre.


2016-ban új kollégával bővült az ÉFOÉSZ budapesti irodájának csapata, s így immár szakmai alapokon nyugodva lehetőségünk nyílt újra elindítani Önérvényesítő-foglalkozásainkat. Maga a képzés több részre lett bontva, így az első hat alkalommal az Önismeret-témakörével foglalkoztunk, október közepén pedig a Szabadidő és időbeosztás témája lesz a középpontban. Mondhatjuk úgy is, hogy a nemrég befejeződött képzési blokk volt az első lépés azon a hosszú úton, amelynek végére érve a résztvevő fiatalok már képessé válnak az önérvényesítésre, nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is. További témáink lesznek a család, barátság, párkapcsolat, szexualitás, emellett kitérünk a hivatali ügyintézésre, a pénzzel való bánásmódra, s a hatékony kommunikációra, konfliktuskezelésre is. További információkat a képzésről az Együtt Velünk blogon olvashat.

Az első csoport zárása, s az új csoport indulása alkalmából Czakó Tibort, az ÉFOÉSZ új szakmai referensét kérdeztük.

Ha egy laikusnak  kellene elmagyaráznod az önérvényesítés fogalmát, hogyan fogalmaznál?

Az önérvényesítés önismereten alapszik, hiszen az önérvényesítő felismeri a saját érdekeit és képes azokat kifejezni. Ez nem csak szavakkal történhet meg. Mindenki úgy teszi ezt, amilyen formában képes rá. Az önérvényesítésnek épp ezért több formája létezik, kezdve a saját döntések meghozatalától, saját érdekeidnek a képviseléséig. 

Napjainkban sajnos még mindig bevett gyakorlat, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek helyett segítők, szülők, vagy más családtagok hoznak döntéseket. Különösen igaz ez a nagy intézményekben élő emberekre és a súlyosan-halmozottan fogyatékos emberekre. Közülük sokan arról sem dönthetnek, mit szeretnének enni, vagy milyen ruhát szeretnének felvenni.

A politikai döntéshozatalban az értelmi fogyatékossággal élő emberek érdekeit szintén a családtagok, vagy szakemberek képviselik. Az érintetteknek a legtöbb esetben egyáltalán nincs beleszólásuk azokba a döntésekbe, amelyek befolyásolják az életüket.

Az ÉFOÉSZ azt szeretné elérni, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek ki tudják fejezni a véleményüket és saját maguk képviseljék az érdekeiket.

Mi volt a koncepció a foglalkozások megtervezésénél?

Egymásra épülő foglalkozások különböző témákban. A program az önismerettel és a környezet megismerésével kezdődik. Később az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő szakmai és jogi témákkal is fogunk foglalkozni. Azt szeretnénk, hogy az érintettek ezekről a témákról is tudjanak beszélni egymással és másokkal is.

A foglalkozások során egyéni és csoportos feladatokkal, valamint szituációs játékokkal dolgozzuk fel az adott témákat. Igyekszünk minden résztvevőre egyenként nagy figyelmet fordítani, ezért is van jelen két segítő a foglalkozásokon. Szeretnénk, ha mindenki aktívan részt venne a csoport munkájában és új ismereteket tudna szerezni.

Hol hirdettétek a foglalkozásokat? Nagy volt az érdeklődés?

A csoportot az ÉFOÉSZ honlapján és az új, Együtt Velünk oldalon hirdettük: http://egyuttvelunk.onervenyesites.hu/

Ezen a honlapon érintettek is dolgoznak. Itt is ki tudják fejezni véleményüket és megosztani a tapasztalataikat. Ezen kívül a facebookon is közzétettük a felhívást. Budapesti és környékbeli intézményeket pedig egyenként is megkerestünk e-mail-en keresztül. Az első foglalkozások témája az önismeret volt. Erre két csoportra elegendő érintett is összegyűlt.

Honnan érkeztek a résztvevők? Milyen volt a csoport összetétele?

Főleg fővárosi fiatalok érkeztek, de nagyon örültünk annak, hogy Nagykőrösről, egy nappali intézményből is jöttek csoporttagok. Őket az intézmény dolgozói segítették, hogy el tudjanak jutni hetente a foglalkozásokra. Ez a támogatás nagyon fontos a szülők és segítők részéről is. Szeretnénk, ha az érintettek minél önállóbbak tudnának lenni a mindennapokban. Ehhez azonban szükségük lehet támogatásra. Ezt ebben az esetben meg is kapták.

Szeretnénk, ha hozzájuk hasonlóan más, nem budapesti érintettekkel és intézményekkel is együtt tudnánk dolgozni. Már maga a rendszeres utazás és a szokásos környezetből való kilépés is nagyon fontos az adott személyek életében. Hiszen ezzel új tapasztalatokat szerezhetnek. A csoport résztevői értelmi fogyatékossággal élő fiatalok és felnőttek voltak. A legfiatalabb 15, a legidősebb csoporttag pedig 54 éves volt. A 2 csoport, összesen 16 fős tagságában 10 férfi és 6 nő volt jelen.

Fontos, hogy a foglalkozások minden értelmi fogyatékossággal élő ember számára nyitva állnak, képességektől függetlenül. Igyekszünk alkalmazkodni a résztvevők egyéni szükségleteihez és számukra megfelelő tevékenységeket kialakítani.

Milyen elvárásokkal, tervekkel kezdted el a csoport vezetését?

Szerettem volna, ha a résztvevők megismerik magukat. A saját külső- és belső tulajdonságaikat és ezekről nyíltan is tudnak beszélni.

Mennyiben tértek el a tapasztalataid az elképzelt koncepciótól?

Bizonyos témákról beszélni sokkal nehezebb volt az érintettek számára, mint azt gondoltam. Ehhez igyekeztünk is alkalmazkodni, például több időt adni egy-egy feladatra. Ezért is tartottunk a tervezettnél több foglalkozást.

Milyen változást hozhat egy-egy résztvevő életébe a közös munka?

Bízom benne, hogy a résztvevők új ismereteket szereznek magukról és az őket körülvevő világról. Szeretném, ha ezáltal önálló és aktív állampolgárokká tudnának válni.

Jó lenne, ha az értelmi fogyatékossággal élő emberek nem lennének kiszolgáltatva a szociális ellátórendszernek. És nem mások jótékonyságának alanyai lennének, hanem a társadalom egyenrangú tagjai.  Ehhez persze nagyon sok mindennek kellene változnia. Például a többségi társadalom hozzáállásában és az ide kapcsolódó politikákban. Tisztában vagyok azzal, hogy ezt a célt ezek a foglalkozások nem képesek elérni. Pláne nem a társadalom egészének szintjén. De talán jó lépést jelenthetnek ebben a nagyon hosszú folyamatban.

Milyen sikerélményeid voltak?

Nagyon jó volt látni, hogy a csoport néhány tagja a foglalkozások végén olyan témákhoz is hozzá tudott és akart is szólni, amihez néhány héttel korábban még nem. Volt, aki nyíltabban és érthetőbben tudta megfogalmazni a véleményét bizonyos kérdésekkel kapcsolatban, mint a közös munkánk elején.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az érintettek tudjanak önállóan fellépni bizonyos helyzetekben. Ugyanakkor tudniuk kell segítséget kérni, ha valamivel nem boldogulnak. Ezért számomra jelentős eredmény, ha valaki felismeri, ha segítségre van szüksége. Örülök, ha ilyenkor mernek is segítséget kérni a feladatok megoldásához.

Mit gondolsz, min kellene változtatni?

Ez a csoport nekem is a tanulási folyamat első lépését jelentette. Sok tapasztalatot szereztem arról, hogy milyen témákat milyen módon lehet feldolgozni a csoporttal. A későbbiekben jobban oda kell figyelnünk, hogy elegendő időt biztosítsunk egy-egy téma megbeszélésére. Inkább kevesebb témával, de részletesebben kell foglalkoznunk. Mindenki számára érthető módon.

Kaptál-e bármilyen visszajelzést, akár szülőktől, segítőktől vagy maguktól a fiataloktól?

Nagyon fontos számunkra, hogy a résztvevők a foglalkozásokról is elmondhassák a véleményüket. Ezért az utolsó alkalmon egy könnyen érthető kérdőívben kérdeztük meg őket. Ebben leírhatták, mi tetszett és mi nem tetszett nekik. Szeretnénk az ő elmondásaikra is alapozni. Fejlődni és még hatékonyabban folytatni a munkát. A számomra egyik legjobban eső vélemény ez volt: „Minden jó volt itt az ÉFOÉSZ-ban”

Van olyan szülő és segítő is, akivel folyamatos kapcsolatban állunk. Ők is beszámoltak már arról, hogy a résztvevők lelkesen mesélik, miről beszéltünk a csoporton. Ezek szerint szívesen vesznek részt osztják meg az élményeiket.

Mikor indul az új csoport, s milyen céllal?

Az újabb téma foglalkozásai október 19-én szerdán indulnak. Ez a téma a Szabadidő és időbeosztás lesz. A csoport minden szerdán 16:30-tól 18:30-ig fog találkozni. Itt a Központi Irodában. Az új csoport érdekessége, hogy a lebonyolításában értelmi fogyatékossággal élő segítőim lesznek.

Kinek, kiknek javasolnád a jelentkezést az újabb csoportokba?

 Minden értelmi fogyatékossággal élő fiatalnak és felnőttnek, akit érdekel az önérvényesítés. Vagy akár csak egy-egy téma is az adott programok közül.