Az ÉFOÉSZ kezdeményezi az IFKKOT összehívását!

Az ÉFOÉSZ kezdeményezi az IFKKOT összehívását!

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az értelmi fogyatékossággal élő embereket érintő, valaha volt legnagyobb fejlesztési projekt tervezése (csakúgy, mint az EFOP 1.9.1 projekt) az ÉFOÉSZ, de tágabb értelemben a fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása nélkül zajlott le. Méltatlan, hogy a fogyatékos emberek véleménye kizárólag elektronikus úton kerülhet bemutatásra, ahogy az is, hogy a területért felelős államtitkárság nem fogad véleményeket.

Ezért Szövetségünk az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése-intézményi férőhelykiváltás című, EFOP 2.2.2 pályázati felhívás tartalmának újragondolását és az Intézményi Kiváltást Koordináló Országos Testület (IFKKOT) összehívását kezdeményezi.

A pályázati kiírás szövege elérhető itt: https://www.palyazat.gov.hu/node/59803

Az alábbi cikkben az ÉFOÉSZ felhívással kapcsolatos egységes észrevételei olvashatóak.


Általános észrevétel:

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezmény –amelyet Magyarország az elsők között ratifikált – 4. cikk 3. pontja kimondja, hogy a „A jelen Egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtása során, továbbá a fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel kapcsolatos más döntéshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, amelybe aktívan bevonják képviseleti szervezeteiken keresztül a fogyatékossággal élő személyeket, ideértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is.”

Szövetségünket – amely Magyarország legrégebbi és legnagyobb, az érintett embereket képviselő szervezete – sem a programok előkészítésébe, sem a végrehajtásába nem vonják be.

Konkrét észrevételek:

  1. A dokumentum 7. oldalán a Részcélok 4. pontjában ez szerepel: „minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása, a lakók felkészítése.”

Egyfelől nem szerencsés a két elem összevonása, a valamennyi szereplő bevonása és a lakók felkészítése két külön célként kell, hogy szerepeljen. Másfelől a „minden érintett szereplő” fogalomkörbe a fogyatékos emberek szervezetei is beletartoznak. A dokumentumban azonban nem szerepel ez a kifejezés, nem látható, hogy bármilyen módon biztosítani kívánnák a fogyatékos emberek szervezetinek részvételét a projektekben.

A részcélként megfogalmazott „lakók felkészítése” indokolná, hogy a dokumentum további része tartalmazzon releváns részleteket a lakók felkészítéséről, azonban ez hiányzik (szemben például a bérköltségek elszámolhatóságának kérdésével, amelyet örvendetesen bőven taglal a dokumentum.

  1. Az Intézményi férőhelykiváltás eddigi megvalósulását elősegítő uniós finanszírozású projektek bemutatása (7. oldal) részt javasoljuk kiegészíteni az érdekvédelmi tanácsadók szerepének bemutatásával.
  2. A projekt keretében megvalósítható tevékenységek rész (9. oldal) 3.1.1.1. pontja nem tartalmaz semmiféle korlátozást (és erre a dokumentum további részében sincs utalás) a létrejövő új férőhelyek elhelyezkedése szempontjából. Javasoljuk, hogy már a felhívásban tegye egyértelművé a pályáztató, hogy a kiváltandó intézmény területén, annak szomszédságában, esetleg a régi épületek felújításával, megosztásával nem hozható létre új férőhely.

Javasoljuk, hogy a „25 fő elhelyezésére szolgáló épületben vagy épületek együttesében” részből töröljék az épületben szót. Támogatott lakhatásra és közösségi szolgáltatások fejlesztésére szánt forrásból ne jöjjenek létre 25 főt, egy épületben ellátó férőhelyek.

  1. 3.1.2.1. rész II. pontjának első bekezdése alapján nem világos, hogy mely dokumentumra (esetleg dokumentumokra) gondol a pályázat kiírója. a mi ismereteik szerint az IFKOTT ajánlásánál egy részletesebb útmutató kidolgozására volna szükség a pályázó intézmények számára, amelyet az EFOP 1.9.1 projekten belül el lehetne készíteni, ha korábbi javaslatunknak megfelelően erre volna bármiféle hajlandóság.

A szakmai megvalósítás során a pályázóknak nem csak az EFOP 1.9.1.-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú konstrukció kedvezményezettjével, hanem a fogyatékos emberek szervezeteivel is együtt kell működnie. A fogyatékos emberek szervezeteinek bevonása a megvalósításba elengedhetetlen a projektek sikerességéhez.

  1. 3.1.2.2. részhez: nem világos, hogy a kiváltási folyamatban, az alapszolgáltatási gyűrű kialakítása, fejlesztése, bővítése miért csak választható elemként szerepel. A kiváltási program sikerének kulcsa az alapszolgáltatások fejlesztése. Javasoljuk, hogy kötelező elemként kerüljön a kiírásba.

A gépjárműbeszerzésre vonatkozó előírást javasoljuk, a súlyos halmozottan fogyatékos személyek szállítását lehetővé tevő, fekvőkocsi szállítására is alkalmas követelménnyel kiegészíteni (lsd. még D) pont 14. oldal)

  1. 3.4.1.1. részhez (10. oldal). A lakók felkészítése a sikeres pályázati megvalósítás egyik legfontosabb eleme, amelynek tervezettnek és folyamatosnak kell lennie. Az érintettek felkészítésére vonatkozó leírás, követelmények teljesen hiányoznak a dokumentumból.
  2. 3.4.1.3 részhez (16. oldal) Túlzónak tartjuk az egy főre jutó maximális 8,750.000 Ft/fő támogatási összeget, főként úgy, hogy a lakók közvetlen támogatására vonatkozó összeg nem is szerepel a kalkulációban.

Javasoljuk, hogy az IFKOTT ajánlásának megléte az érvényes pályázat feltétele legyen, ne pedig csak előnyt jelentsen (a 100-ból 2, azaz kettő pontot ér az ajánlás, ez komolytalan).

Javasoljuk, hogy a fogyatékos emberek szervezeteivel való együttműködés is szerepeljen kötelező elemként a pályázati feltételek között!

  1. 4.1. a Támogatást igénylők köre részhez (20. oldal) Javasoljuk, hogy a civil szerveztek számára is legyen lehetőség új támogatott lakhatási férőhely létrehozása, akár olyan konzorciumi partnerség jegyében, amely nagylétszámú intézmény várólistájának (+15 %) csökkentése érdekében jön létre. Fontosnak tartjuk, hogy változatos, színes szolgáltatási paletta alakuljon ki, nem szerencsés egyetlen szereplő, már meglévő túlsúlyát tovább növelni pl. a várólisták miatti +15 %-os ú férőhely létrehozással növelni. A civil szervezetek stabil, jó minőségű szolgáltatásokat tartanak fenn, sokuk évek óta működtet támogatott lakhatást a hozzá tartozó szolgáltatásokkal együtt, célszerűnek tartjuk az ő beengedésüket pályázók közé új férőhelyek vonatkozásában is.
  2. 4.4.1. a Kiválasztási eljárásrend részhez (23. oldal). Az irányító hatóság Döntés-előkészítő Bizottság tagjai között javasoljuk a fogyatékos emberek képviseletét (valamely szervezetük, pl. az ÉFOÉSZ) biztosítani.
  3. 3. Tartalmi értékelési szempontok 6.4. pontjához (27. oldal). Ha valamely pályázó intézményben élnek súlyosan halmozottan fogyatékos emberek, akkor az ő kiváltási folyamatba való bevonásuknak a bemutatása a pályázat kötelező eleme kell, hogy legyen. Komolytalan 2 ponttal „jutalmazni” és csupán előnyként szerepeltetni a velük kapcsolatos szakmai tervezést.
  4. 5.5. Az elszámolható költségek köre című részhez (29-34. oldal). Komolytalannak tartjuk, hogy miközben a dokumentum ezen része tételesen meghatározza, hogy mekkora összeget lehet tv-re és az ő állványára vagy ülőgarnitúrára költeni, addig például a lakók felkészítésére kötelezően fordítandó óraszámarányos költség nem került meghatározásra.

Továbbra sem világos számunkra, hogy a költségek 2 % át kitevő ingatlanvásárlási korlátot (31. oldal), hogyan fogják tudni a kiváltás céljával összhangban lévő tevékenységek megvalósításával abszolválni a pályázók (vagy pl. az SzGyF egyetlen pályázatot ad be több általa fenntartott intézményre?)

  1. 5.7. Az elszámolható költségek mértékére illetve arányára vonatkozó elvárások 39. oldal) című részhez. Érdekvédelmi szervezetként számunkra nagyon fontos, hogy az érintett lakók megfelelően fel legyenek készítve a rájuk váró új élethelyzetekre. javasoljuk, hogy a költségek mértékére vonatkozó előírások között szerepeljen a közvetlenül a lakók felkészítésére fordítandó forrás mértéke.
  2. 6.1. Csatolandó mellékletek listája című részhez (40.oldal) Javasoljuk, hogy a pályázat mellékleteként az intézmények ne kizárólag a kiváltás megvalósítására vonatkozó szakmai tervüket, hanem szakmai programjukat és szervezeti működési szabályzatukat is csatolják, mert ezekből a dokumentumokból látható, hogy jelenleg hogyan működik az intézmény, a szakmai tervben leírtak és az intézmény szakmai programjában megfogalmazottak összhangban vannak-e.